Patchwork fonal

A vad festésű merino megfonva se szelídült meg, sőt. Pont úgy néz ki, mintha behunyt szemmel, találomra válogattam volna a színeket hozzá. Majdnem így is történt. :)

Nem hinném, hogy egy szolid darab készül belőle...

Miután kivadultam magam, csendesebb vizekre eveztem. Összekártoltam alpakát némi selyemmel.

Majd megfestettem.

Az alpaka és a selyem - enyhén szólva - eltérő mértékben veszi fel a festéket, a selyem jobban, az alpaka kevésbé. Sokkal kevésbé.

 Így viszont a felvitt színek több árnyalata köszön vissza.

Alig várom, hogy fonhassam...

Szürkeség

...kint is, bent is, de egyik sem szegi a kedvem. A benti szürke felhő egy meglehetősen monoton, szinte terápiásan egyhangú molyolás eredménye. 600m gotland:

Mire kész lett, szinte szomjaztam már a színek után, ezért ez lesz a következő feladat:

És elkezdtem kötni egy Marci-kardigánt egy tavalyi ősszel font fonalból. Navahó, és "öncsíkoz":

A bambusz és a málnahab

... fonallá lett.

Játék a színekkel

Tavaly ősz óta pihen egy színbomba félretéve, mert bizonytalan voltam a végkimenetelét illetően. Ő az:

Most vettem a bátorságot, hogy szembenézzek vele, bármilyen lesz is a végén. Így sikerült:

Egyszerűen nem tudok betelni azzal a jelenséggel, ahogy a legvadabb elütő színek is egymáshoz tudnak tompulni, és valamiképpen harmonikus egésszé tudnak szelídülni. A kötésképe már inkább emlékeztet a festett gyapjúra, de annál sokkal visszafogottabb:

Érdemes kísérletezni. Festettem is egy kis bambuszt, ami nem a kitűnő festhetőségéről híres. Az összes általam valaha próbált festék közül a Columbus adja neki a legintenzívebb színt. Túlzásba vinni vele is nehéz, mint látható:

Valamint összekártoltam egy kis ezt-azt: vannak benne mindenféle festett és festetlen gyapjak, és kevés selyem. A látvány engem valamiféle málnás-habos édességre emlékeztet, ami nálam erős nyálelválasztást eredményez.

A praktikum jegyében: a következő lenfonásnál ezt fogom nézegetni, és akkor gyakorlati haszna is lesz.... :)

Indigó pléd

A majdnem másfél éve dédelgetett, kilónyi kártolmányból font, eredetileg kardigánnak szánt, majd több próbálkozás után elfelejtett vastag, indigókék fonalam új lehetőséget kapott: elhatároztam, hogy plédet szövök belőle. Ideális projekt 25-30 fokban... A felvetéshez gyári gyapjúfonalat festettem pirosas-kékes színűre. Ha tudtam volna, hogy ennyire nyúlik, eszembe nem jutott volna 5 méter hosszan felvetni, újabb tanulság.

A nehézségek ellenére sikerült viszonylag egyenletes feszességet összetrükközni a kereten, bár nem túl szakszerűen: néhány fapecek segítségével. De ez az eredményen szerencsére nem észrevehető.
A vastag fonallal a nagy mennyiség ellenére gyorsan a haladt a szövés, mondhatni a munka nehezét a felvetés - és a feszesen tartás... - jelentette.

A vágott széleket varrógéppel dolgoztam el, a kész darabokat kézzel öltögettem egymáshoz. Íme a falvédőnyi méretű pléd összehajtva, rajta a maradék fonal. Ugye mennyit változtat a fonal karakterén egy kevés plusz szín?

A láncfonal színátmenetei adják a szövet mintázatát.

Egyelőre a lelkem melengetem vele, mert pokoli klíma van alatta.