Naplemente

Nem tudatosan, de vitathatatlanul Bucilla "Arizona sunset" címzetű fonala inspirálta ezt a festést. A gyapjúról lőtt fotó színe kívánnivalót hagy maga után, de a teljesség kedvéért nem hagytam ki a sorozatból.

A kendőt még költözés előtt kezdtem kötni (pakolás helyett-között), de csak a napokban készült el.

Részletek és minta a Ravelry-n.

Madarak és szegfűk

Megoszlanak a vélemények arról, jó dolog-e, ha amatőrök, "avatatlanok" nyúlnak a hagyományos mintákhoz. Vannak, akik úgy gondolják, ez szentségtörés, vagy legalábbis kontárkodás. Vannak, akik ebben  új esélyt látnak a minták fennmaradására.
Én - mint a "nép gyermeke" - úgy gondolom, senkinek sem ártok azzal, ha textiles próbálkozásaim során régi magyar motívumokat használok fel. Nem hagyománytiszteletből teszem, hanem azért, mert kívánja a szemem a szimmetriát, és az egyszerű formákból építkező, de ugyanakkor mélyebb jelentéstartalmú mintákat.

Aki hasonlóképpen gondolja, annak ajánlom a Régi magyar mintakincs c. könyvet a Cser Kiadótól. Tele van a képzeletet megmozgató izgalmas mintákkal, amik e könyv híján a Néprajzi Múzeum pincéjében elzárva pihennének - mint például ezek a madarak és szegfűk.

Karácsony

Emma

Végül ez kerekedett Emma nyuszi szőréből:

Ravelry.

Angórás kaland

Kaland a javából: élmény és tanulnivaló. Kezdő nyuszitartóként megint úgy érzem magam, mint egy új szülő.

Ez a Tündér a társaival együtt a napokban lelt új otthonra nálunk. Erzsitől származnak, akinek ezúton is hálás köszönet a türelméért és a sok segítségért! Érdemes átböngészni az oldalát, sok érdekeset lehet tőle megtudni az angóráról.

Íme, az első adag itthon szüretelt Tündérhaj. :) A nyusszancson észrevehetetlen ennek a kisebb felhőnyi mennyiségnek a hiánya. A nagyja már a rokkámon van...

Az új nyuszis élmények kapcsán tudtam meg a nagymamámtól, hogy a 40-es években a dédszüleim is tartottak angórákat, a dédanyám megfonta a szőrüket és többek között pulcsit kötött belőle. (Ha nincs nyulam, sose tudom meg...?) Lám, az alma mégsem esett olyan messze a fájától. :)

Még a nyuszik előtt volt egy kósza selyem-balhé, a színét álomból felébredve éreztem kényszert megfesteni. Majdnem el is találtam. És ha nem lettem volna félálomban, és nem felejtettem volna el beáztatni a selymet, talán még fehér részek se lennének benne, de én szárazon estem neki a festékkel, hát így jártam.

Egyágúvá fontam, 34g, 597m. Egyszer majd biztosan eljön az ideje, hogy tűre szedjem. Valamikor...

Mert most egy egészen más feladatban vagyok elmerülve: szövöm a legutóbbi alpakás fonalakat.

Részletek később...

Alpakás kaland

Apránként összefestettem-fontam egy újabb kupac szőni valót.

Fél kg alpaka-merinó-selyem keverék, összesen 2 km. Irány a kockás füzetem...

Télváró hangulatban

Eddig sikerült türtőztetni magam, hogy ne a fonalakon járjon az eszem, hanem a költözéssel járó tengernyi teendőre koncentráljak, éppen egy hónapja volt utoljára fonal a kezemben. Vadászgattam hát kicsit a fonalas ládikómban, és összeszedtem egy kisebb plédre valót.

Ravelry.

Régi újdonságok

Lomok között kincsekre bukkantam. Egyebek mellett régi, háznál szőtt vásznakra leltem egy hosszú évek óta háborítatlan szekrényben:

Egy olyan korszak emlékei, amikor, ha valami elromlott, nem dobták ki, hanem megjavították, méghozzá precíz műgonddal:

A stoppoló gomba is a szekrény "gyermeke", a foltozás inkább mintha kötött lenne:

Egy ráérős téli napon majd alaposabban is megvizsgálom őket, most éppen csak rájuk csodálkoztam, nem sűrűn látok ilyesmit közelről.

Egy kukkantás az alakuló műhelyembe:

A berendezés jó része méltatlan körülmények közül lett kimentve. Még nincs minden a helyén, de már jó meleg van. :)

II. Magyar Gyapjúfesztivál

Jövőre újra 

Gyapjúfesztivál! 

GYAPJÚ-NAPOK

A nyári gyapjú-táborok folytatásaként november 22. és 24. között Katalin-napi Gyapjú-napok lesznek Visnyeszéplakon, a Zselic szívében.

Programok: a gyapjú útja tisztításon, kártoláson, fonáson át a szövésig. Szombat este báli mulatság.

23-án, szombaton velem is találkozhatnak az érdeklődők.

További részletekről ITT lehet érdeklődni, Bariska Gábornál.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Új élet

Az életünk és a tevékenységünk kinőtte az óbudai panellakás nyújtotta lehetőségeket, ezért falun kezdünk új életet.

Az évek óta műveletlen kertünkben a derékig érő csalántenger láttán azon kezdtem tűnődni, talán érdemes lenne egy adagot feldolgozni és megfonni. Jó hosszú szála lenne...

Csavargó mellény

Az őszi leveles mellényem nyakába vette a világot.

Új-Zélandra repült és az Ashford évente megjelenő, The Wheel c. magazinjából integetett vissza, a kis huncut. :)

Végletek

Aprómintás vászonnal kísérleteztem, nyolc nyüstön, többféle színű gyári pamut szállal.

Szívesen megnéztem volna fekete vetülékkel is, de minden feketémet megette a sűrű felvetés. Ekkor nyúltam a kézzel font vetülékért.
Len:

Selyem:

Utóbbiak felülmúlták a várakozásomat. Beleszerettem ebbe a kissé esetleges felületbe, amin még a hibák is díszítésnek tűnnek:

A kézzel font fonalak másik véglete az a kétágú core, amiből 12 szem szélességű sál két óra alatt készül el.

Tiszta dzsungel hangulatom támadt tőle. :)

Nem tudok betelni ezzel a technikával, itt mosolyognak a legújabbak:

Ibolya és más zöldségek

A legutóbb mutatott ibolyás szösz háromágú fonalként állapodott meg.

A core technika sem hagyott nyugodni, tücsköt-bogarat összefestettem hozzá,

összekártoltam,

és jól elszórakoztam vele:

Fokozottan veszélyes technika: hipnotikus hatása a kiskorúakat sem kíméli.

Aranyeső és a többiek

Majdnem kilyukadt az oldalam a kíváncsiságtól, hogyan mutat kötve a kézzel font buklé, így hamar a végére jártam. Nyakmelegítő lett belőle:

Kipróbáltam egy másik technikát is, ami vonzó lehetőségeket rejt magában. Ez a technika a core spinning, neve arra utal, hogy a szöszt egy erős vezérszálra engedjük feltekeredni, míg teljesen be nem fedi. Ez arra jó, hogy puha és laza, ugyanakkor erős és tartós fonal szülessen akár egészen rövid szálú szöszökből is.
Én egy kártolmánnyal próbálkoztam, de az eredmény ambivalens érzékeset kelt bennem, konkrétan a színek és a textúra együttes hatása miatt. Aki sejti, mire gondolok, megjegyzésben tippelhet... ;)

Ezért aztán a színek tekintetében biztonságosabb vizekre eveztem (lecsillapítván háborgó gyomromat):

Azokat, akiknél gyerkőc is van a háztartásban, egy kísérletre biztatok: hagyjunk elöl némi festeni való gyapjút és festéket, és nézzük meg, mi lesz vele. Nálunk ez történt:

Mivel kézi orsó is volt kéznél, a leány meg is fonta, és megkért, kössek neki belőle valamit. Hosszas tanakodás után végül ebből is nyakmelegítő lett:

Ezúton (is) szeretném biztatni a bátortalan kezdőket, hogy használják fel a legelső fonalaikat is, mert örömet okoz!

Buklé

A kézzel font buklé fonalak rendkívül rugalmasak, mivel három rétegűek: két egyező és egy ellentétes irányú ágból állnak.
Játszadozva az egyes ágak vastagságával, anyagával, színével, illetve a hurkok sűrűségével és nagyságával, számtalan különböző izgalmas fonal készíthető. Szabadon szállhat a képzelet!

Tűz

Aranyeső

Szőve is érdekes lehet, de a rugalmassága arra ösztönöz, hogy harmonizáló színű kötésbe kerüljön kiegészítőnek...

Az ősz színei

Egy kis tartósított őszi napfény a borongósabb napokra.