Kellemes Ünnepeket!

Az ünnepekre egy kicsit bekuckózunk.
Mindenkinek Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Esztendőt kívánok!

Ketten a műhelyben

Kényelmesen belaktuk a rendelkezésre álló helyet a műhelyben, az új munkatársam és én. Jól időzítve a műhelymunkát, hamar elréved a szövőszék ütemes csattogásától, és csak akkor néz körbe megint, amikor megállok anyagot továbbítani. 

És fotózni.

Hagyma-kendő

Fűszerszínekkel kezdődött:

A vad színeket egy halványabb, hagymahéjjal festett gyapjúból font fonallal szelídítettem meg. A végeredmény egy dán népviseletből elszeretett, mellényként hordható kendő. 

Az egyre növekvő kontrasztos sávok kicsit olyanok, mint a hagymahéjak, színeikben pedig a vörös- és lilahagyma minden árnyalata visszaköszön.

A lelki egyensúly dán receptje

   Dániában, ahol a tél hosszú, nyirkos és sötét, kialakult a kultúrája annak, hogyan lehet ezt kibírni ép ésszel: létezik egy szemlélet, amitől elviselhetőbbé válnak a zord évszak bezárva töltött hónapjai. A dánok tudatosan tesznek azért, hogy melegség és kényelem tegye kellemessé a mindennapjaikat, legyen szó egy magányos lazítós estéről, családi hétvégéről vagy baráti összejövetelről. Ropogó tűz, puha takaró, kényelmes és meleg öltözék, forró tea, egy jó könyv, finom illatok és hangulatos fények… így teszik ünneppé az élet apró örömeit, míg odakint tombol a zimankó. Erre külön szavuk van, egy nehezen lefordítható, inkább csak körülírható kifejezés.

   Hygge: meghittség, a pillanat élvezete, egyszerű örömök és maximális kényelem a téli lehangoltság ellen. És még ennél is több: a lelki egyensúly művészete – ott, ahol az emberek akár napi 17 órás sötétség ellenére is megőrzik vidámságukat. Követendő példa ez, amit érdemes elsajátítanunk.

V. Magyar Gyapjúfesztivál

Székesfehérvár, 2017. május 13. szombat

Vissza a kezdetekhez: a gyapjú régen... és még régebben.
Interaktív kaland az állatoktól a viseletig.

Jelentkezés és információ: info@gyapjufesztival.hu

Spontán-tartan

Bolondulok a tweed szövetekért, a skótkockás gyapjúholmikért. A posztós kalandokon felbátorodva elhatároztam, hogy készítek egy minden tekintetben testre szabott verziót.
Ehhez Dörögdi gyapjúfonalból festettem egy harmonizáló szettet.

Így néz ki alakulófélben. A tartan-jelleg a színek kontrasztjából és ritmusából adódik, az eredetit jellemző szigorú szálrendnek nyoma sincs. Minden sora izgalmas.

Dizájner posztó - v1.2

Ez lett az első verzióból. Mivel nem túl nagy darab, kellett egy kis képzelőerő hozzá, hogy hordhatóvá lehessen tenni. 

És itt egy másik, mosógépben "ványolt" gyapjúszövet - csupa kézzel font fonalból -, ami már régóta heveredett céltalanul a szekrényben, és most új értelmet nyert. Egészen eltérő tulajdonságú gyapjak találkoznak benne, ami miatt akár egy szép krepp textúra is kialakulhatott volna, de az eredeti nyers felület inkább sérülékeny és antifunkcionális volt, ezért döntöttem úgy, hogy ő is megy a mosógépbe. Most erős és tömör, mégsem merev; érettebb, textil-szerűbb mint mosás előtt. A felület játékosságát az eltérő alapanyagok hozták létre.

Dizájner posztó

Emlékszik még valaki arra, amit közösen szőttünk a Gyapjúfesztiválon varia bordán, Dörögdi gyapjúból és kézzel font huncutságokból?
Befejeztem, eldolgoztam és bedobtam a mosógépbe. Ez lett belőle:

Kényelmes, meleg strapacuccnak való anyag, imádom.

Rokkákról

Évekkel ezelőtt már írtam erről a témáról egy bejegyzést "Milyen rokkát érdemes választani?" címmel, de az olyan régen volt, hogy már csak a legelszántabb érdeklődők találnak rá a blogarchívumban. Ugyanakkor sokan teszik fel ugyanazokat a kérdéseket a rokkákról, ezért úgy gondoltam, leporolom a régi írást és némi kiegészítéssel egy kis útmutatót készítek belőle.
Az egyszerűbb tájékozódás érdekében elhelyeztem a blog oldalsávjában egy részt, ahol gyorsan el lehet érni az útmutató jellegű füzetkéket.
Ez a pdf is letölthető, szabadon terjeszthető, fogadjátok szeretettel:

Őszi rokka akció!

Itt az ősz, kezdődik a gyapjú kézi feldolgozásának időszaka. Az egyre hosszabb és hűvösebb estéken a rokka mellett egy belső utazásra indulhatunk. A gyapjú illatának és az orsó ritmikus surrogásának hatására könnyű meditatív állapotba esni, mialatt a lelkünk teremtő gondolatok melegágyává válik, ujjaink között szinte észrevétlenül készül el egy téli holmi alapanyaga.
Tévé helyett ajánlom. :)

További részletek ITT.

Újra felvettem a fonalat

Lassanként - ahogy a baba enged - vissza-visszatalálok rokkához-szövőszékhez. Csalogatnak a színek, és már hiányzik a megszokott matatás.

Megújultunk!

Megújult a Harmatcseppek webáruház.

Az új felület könnyebb keresést, kényelmesebb termék-összehasonlítást tesz lehetővé, a termékpaletta folyamatosan bővül. Kukkantsatok be és nézzetek körül!

Megérkezett

'Godot-ra' várva...

Manócskának

Mivel telnek a várakozás napjai, ha már se a rokkához, se a szövőszékhez nem fér az ember lánya a pocakjától? Elő a kötőtűvel: manósapi és kardigán kézzel font extra finom merinó fonalból.

Varia-borda

Hozzákezdtem egy próbaszövéshez az Ashford új, variálható sűrűségű bordájával. A felvetés régebbi kézzel font fonalmaradékokból készült - az eltérő vastagságú, kis mennyiségű fonalak új esélyt kaptak általa.

Vetüléknek egy gombolyag Dörögdi gyapjúfonalat néztem ki, amit még ősszel fürdettem meg egy adag gombafőzetben, mert épp volt kéznél egy jókora kupac fölösleges punnyadt gomba, különféle ehető fajtákból vegyesen. Ettől a fonal élénk színt ugyan nem, de egy meleg, arany beütést kapott, ami most direkt jól illik ezeknek a maradékoknak a színvilágához.

Most az egészet, így ahogy van, összecsomagolom, és elhozom a Gyapjúfesztiválra, ha valakinek kedve támad folytatni vagy beleszőni, megteheti szombaton. 

Emlékeztetőül: Székesfehérvár, Rác u. 27.,  ápr. 23. szombat - Gyapjúfesztivál!

Egy ruha harmadik élete

Tizenkét évvel ezelőtt, amikor a második lányomat vártam, vettem egy törtfehér, gyűrt anyagú, hosszú, bő, pocakrejtős, ujjatlan nyári ruhát. Azon a nyáron az volt a kedvenc, iszonyú hőség volt, és ennél kényelmesebbet ki se lehetett volna találni. Úgy tűnt, később is szeretni fogom, de a kellemes anyaga ellenére olyan szerencsétlen vállmegoldása volt, hogy pocak nélkül már nem szerettem felvenni. Akkor megszabadítottam a vállától és egy széles pamutcsipkével egyszerűen hozzávarrtam egy rövid pólóhoz, így lett belőle egy törtfehér rövid ujjú ruha, amit utána évekig hordtam. A sok használatban aztán mindenféle érte, míg végül minden volt, csak fehér nem. Gondoltam, ezen az állapoton rontani már úgysem lehet, és megadtam neki a harmadik esélyt is: némi öltögetés-kötözgetés után belenyomtam egy kis diófőzetbe. Íme:

Angórás babatakaró

Pár hét és egy csöpp manót fog melengetni.

"Mindentjáró" blúz

Szeretem az univerzális ruhadarabokat, amiket "mindenhova" fel lehet venni. Legyen egyszerű, kényelmes, és valamelyest strapabíró. Hogy ezúttal mennyiben sikerült, hamarosan kiderül...

Életképek

Leendő szövésem, itt még csak a képzeletemben,

itt a szövőszéken,

és avatás után a szárítókötélen:

Még amatőr műkedvelő közönség is akadt a kertben. :)

Ez pedig itt én volnék, pontosabban mi volnánk. ;)