Színes feladatok

Lassan kezdem érteni, miért kötnek sokan egyszerre párhuzamosan sokfélét. A tavaszi zsongás eredményeképpen tele a fejem ötletekkel, azt se tudom, melyikhez kapjak, az egyiknek a színe, a másiknak a formája bizsergeti a fantáziám. A félkész kötéseknek most már csak a kötőtűk száma szabhat határt. ;) De ki akar holmi munkarendre koncentrálni, amikor hívogatnak a színes gombócok...?

Anyák napi ríkató, Tündérségem:

Réten

The best of Marci a réten:

Nem tudni, melyikünknek volt nagyobb élmény... ;)

Fénylik és pihés...

- mi az? Naná, hogy moher. :) Nem egykönnyen gabalyodom ki belőle...

Mivel a moher önmagában is mutatós, a színátmenet most csak behatárolja a lehetőségeket, ezért további kísérletezés céljából festettem egy adag éjkéket:

Kellemes húsvéti ünnepeket!

Ember tervez...

Nem volt kár még egy próbát tenni a színes moherkupac megfonása előtt, mivel egész más irányba terelte az elképzelésemet. Eredetileg lehetvékony kétágú fonalról álmodoztam, de lenyűgözött a laza, fényes próbafonat a szöszös aurájával, így maradtam az egyágúnál:

Azt nem mondom, hogy minden előtanulmány hiábavaló volt, mert nagyon jó lesz az még - de nem moherhez. Ennek ugyanis nem sok köze van a gyapjúhoz, de még az alpakára sem hasonlít. Annál inkább a hajhoz!
Megfonódni is másképp akar, mint azok: egész kevés sodratot kíván, különben nagyon könnyen kötélszerűvé válik, és ugyanezért csődöt mondott a "csipegetős" (short draw) technika is. Ugyanakkor sima, fényes szálainak eszük ágában sincs egymásba kapaszkodni, így hosszúra nyújtva sem fonatja magát. Végül találtam egy köztes megoldást, az eredmény inkább woolen típusú fonal. Egy kevés sodratot beleengedtem a kézben tartott szöszbe, de nem nyújtottam ki hátrafelé, hanem ebből a tölcsérből húztam előre a fonatot. Érdekes, hogy a fonal vastagsága nem a csippentésből adódik, hanem abból, mennyi sodratot engedek belefutni a szöszcsomóba:

Ezt ki kell próbálnom gyapjún is, az összehasonlítás kedvéért. Persze, csak ez után:

Kihívás

Nagy fába vágtam a ... rokkámat. Festettem egy kis mohert, és szeretném pontosan olyanná fonni, mint amilyennek a lelki szemeim előtt látom. A hozzá vezető út első lépcsőfoka a pár nappal ezelőtti szürke gotland-tincs volt, a második - kétszeri nekifutásból - egy kis bárány-maradék:

Kíván még egy főpróbát a dolog, mielőtt nekifognék, tekintve, hogy a bárány mégsem moher. Nem szoktam így körbejárni egy ötletet... de inkább megmutatom, mi a tipródás tárgya:

Hímmel-ámmal...

Az ovi-féle időzítés és a sorszámmal jelölt - fürjek körében is aprónak számító - tojások ellenére mégis sikerült egy morzsányi hangulatot teremteni, ami magával ragadta az aprónépet is:

Itt épp Bogi egyensúlyoz az írókával a viasz két végállapota között:

Majdnem kész Meli lilása, gomb és blokkolás híja van:

Kézbe véve tömör és rugalmas, kétágú bárányból van, bírnia kell a strapát... Ugyanaz a fazon, mint az én vadszőlő-levelesem (de lényegesen kisebb annál), és egy helyett három gombot kap, hogy eleget tegyen némi melegítő funkciónak is.

Virágos...

...tavaszi jókedvem kerekedett ettől a fácskától, bearanyozta a hétvégét:


Egy éjszakás kalandba keveredtem egy kis selyem-merinóval, a reggel így talált rá:

(47g, 250m)

Megdolgoztam egy kis magyar merinót a tavasz színeivel:

Marcikám pedig a Nagy Felfedezések korszakát éli:

Csipkefonal-tanulmány

Gotland bárány, 1g = 10m


 És íme, Balu szülinapi boldogsága:

Balu 5 éves lett

Hollófekete...

...alpaka csipkefonal a legújabb termés, 387m lett. A színe miatt fotózni se könnyű, de fonáskor se nagyon láttam, mit is csinálok, főleg este. Jól lehetett gyakorolni rajta, milyen, amikor a tapintás vezet.

 

Sorsa még bizonytalan: szeretem a tapintását és az esését, de nem hiszem, hogy engem akar... ;)

Tuvudsz ivígy beveszévélnivi?

Bogival vasárnap egész délután ivígy beveszévéltüvünk. A fiúk aggódva pillogtak körbe. Megkérdeztem Bogit:
- Szeverivinteved ava Bavaluvu movost mivit govondovol róvóluvunk?
Bogi gondolkodás nélkül rávágta:
- Avazt hovogy hüvülyévék vavagyuvunk.

A kék kardigánom továbbra is várat magára, becsúszószereléssel elébe vágott egy sürgősebb feladat, Melitől: - Anyu, kellene nekem egy jó kardigán. - Rendben, milyen színű legyen...? - Lilás.

Fonóból jövet...

...zsongok az élményektől: vibráló színek, mennyei ízek, jó társaság.

Igen kellemes nap volt, köszönöm!

Végül...

...a célegyenes fonal-sokkja (akarom mondani: híja) ellenére mégiscsak gyorsan elkészült ez a kardigán. Komplett színbomba, és szinte minden holmimhoz megy - mivel szinte minden holmim sötétkék vagy zöld...
Amúgy két modell hibridjeként született, a fazon innen, a minta innen való.










Babánk pedig csak nő, gömbölyödik, és nap mit nap újdonságokat produkál. Ezennel vége a fókázásnak:

 
És immáron szerszám- és fegyverkészlettel is büszkélkedhet... :)

Részeredmény

A késztől még (már) messze van, főleg, mivel a cél előtt fél arasszal fogyott el a fonal, de már alakul az utánpótlás... 

Friss inspiráció

Régen voltunk kirándulni, már nagyon hiányzott. A hegyen igazi energiabomba várt minket:

És az a madárdal az erdőben...! Úgy tűnik, ideje elővenni a kirándulóplédet, és kiülni a Jóisten ege alá.

Kötéspróbák

Két elképzelést is kóstolgatok egyszerre, a kérdés az, melyiket szeressem - előbb...
Az egyik a régóta dédelgetett, ominózus kék kardigán, aminek a próbája így nézett ki:

Momentán azért nem halad, mert a súlya miatt a megfelelő méretű körkötőtűm gyenge hozzá, a megfelelő méretű egyenes tűmhöz pedig én vagyok gyenge. ;)

 Van itt egy kis pasztell majdnem-szivárvány is, ezzel folyik a másik kísérlet, szintén kardigán-féle irányában.

De a lényegig még nem jutottam el, egyelőre csak a színével játszadozok:

...Marcikám pedig a kezével: