A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rokka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: rokka. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. július 5., csütörtök

Zalai fonótábor

Épp a negyedik Országos komplex fonótábor zajlik Zalaegerszegen, ahol Horváth Évával és Rózsa Péterrel együtt azon munkálkodunk, hogy a természetes szálak kézi feldolgozását régi, enyészettől megmentett és új rokkák segítségével testközelbe hozzuk a lelkes és elszánt csapatnak, akik öt napra eljöttek szöszmötölni a Gébárti tóhoz. Jó látni, hogy évről évre egyre több a fiatal érdeklődő, egészen zsenge korú fonók is vannak és remekül helyt állnak. A Zaolban egy újságcikk is megjelent a táborról.

IMG_3827


IMG_3830


IMG_3831


IMG_3842


IMG_3846


IMG_3850


IMG_3851


IMG_3853


IMG_3855


IMG_3859


IMG_3864


IMG_3870


IMG_3871


IMG_3874


IMG_3884


IMG_3892


IMG_3895


IMG_3904


IMG_3928

Idén nem csak gyapjúval, hanem kenderrel és lennel is foglalkoztunk. A fenti fonalmintákat a különböző alapanyagainkból összehasonlítás céljára készítettem: balra új-zélandi len, középen hosszú szálú, gyengén tilolt kender, jobbra rövid szálú, törekes kender-maradék látható.

2018. május 30., szerda

Rokka felületkezelése méhviasszal

     Mindegy hogy régi, portól megtisztított, vagy új, kezeletlen rokkáról van szó, a festés vagy lakkozás naturálisabb alternatívájaként a méhviaszos kezelés mindkettőnél jó megoldás lehet. Kiemeli a fa természetes szépségét, melegebb és sötétebb színt ad a fának, és ha alatta valamilyen beeresztő pácot használunk, akkor a pác színét mélyíti el.

     Léteznek felhasználóbarát méhviaszos fakezelő szerek, krémes állagúak, ezeket egy puha, szöszmentes ronggyal lehet felvinni és beledörzsölni a fába. Ilyen pl. az Ashford faviasz is. Én szeretem az elvetemült végéről megfogni a dolgokat, ezért egy kevésbé kényelmes, viszont izgalmas megoldást választottam. A használata kicsit macerás, nem kevésbé időigényes, de a végeredmény önmagáért beszél.

Pr2

     A recept úgy szól, hogy végy egy rész nyers méhviaszt, és óvatosan olvaszd fel ugyanannyi lenolajban. Olvadt állapotában a keverék aranysárga és folyékony. A meleg viaszos folyadék beivódik a fa rostjai közé, ahol idővel teljesen megkeményedik, így ápolja és védi a fát. Az illata is sokáig megmarad.
    
Prelude-viasszal

Fogj egy ecsetet, és a folyadékot vidd fel a fa felületére. Az első cseppeket beissza, de még az ecsetvonás befejezése előtt a viasz meghúz és kívülről rászilárdul egy kemény, opálos sárga viaszréteg a fára. Fogj egy hajszárítót, és addig olvaszgasd a viaszt a fán, amíg maradéktalanul beissza. Akkor jó, hanem marad vissza semmiféle ragacsos réteg a fán, csak a pompás illatú száraz fafelület látható.

Pr

     Ennek a Kromski rokkának a felületkezelése nettó 10 órát vett igénybe, ennyi ideig tartott felvinni rá és beitatni vele a viaszt. Ebből 6 óra volt a kerék, 4 az összes többi alkatrész. Egy ilyen kezelés alatt az ember alaposan megismeri a rokka minden négyzetcentiméterét. Egyből világossá válik, miért van jelentős különbség a kezeletlen és a felületkezelt rokkák árai között. A lakkozás nyilván nem tart ennyi ideig, de az is elég aprólékos munka, figyelembe véve a sok esztergált részletet.
   
Pr1

Ha kedvet kaptál egy kis házilagos rokka-kezelésre, inspirációnak nézd meg a tavaly ősszel készült bogyófestékes-méhviaszos rokkám történetét is.

2018. április 9., hétfő

A fődíj előállt

Ta-dam! A napokban érkezett és most szereltem össze azt a szépséges Kromski Prelude rokkát, ami az "Alkoss szabadon gyapjúból!" pályázat fődíja lesz. A zsűrizés már lezajlott, az ünnepélyes díjátadó és az alkotásokból berendezett kiállítás megnyitója május 12-én lesz Székesfehérváron, a VI. Magyar Gyapjúfesztiválon, ahol a fődíj mellett számos különdíj is kiosztásra kerül.


Új utakon kóborló kézművesként gyakran találom szembe magam azzal a helyzettel, hogy az autentikus szakmai megmérettetések során a munkáim kívül esnek a használatos kategóriákon. A pályázat azért jött létre, mert arra gondoltam, hogy hiánypótló lenne egy olyan hazai pályázati lehetőség, ahol a modern, illetve a technikailag vagy műfajilag nehezen meghatározható munkáké lenne a terep. Egy kis szabad mozgástér az alkotóknak, egy kis rugalmasság a zsűri részéről, utat engedve a kreativitásnak, de nem mellőzve a nívóhoz való ragaszkodást. Kihívást kereső kézművesként ugyan nem vehetek részt ebben a játékban, de mások számára terepet nyithatunk és talán még akár hagyományt is teremthetünk általa - a Fehérvári Kézművesek Egyesületével karöltve, hiszen tagjainak segítsége végigkíséri a pályázat teljes folyamatát. Nagyon boldog lennék, ha e kezdeményezés akár másokat is hasonló pályázati lehetőségek teremtésére ösztönözne, (amelyeken én is indulhatnék... hiszen sose lehet tudni).

Úgy gondolom, hogy egy értékes fődíj ösztönzőleg hat, és talán olyan alkotókat is megmozgat, akik egy jelképes díjért nem fektetnének annyi időt és energiát egy pályázatba, mint ha nagyobb tétje van. Ezért úgy döntöttem, hogy a legjobb alkotás készítőjének ezt a rokkát ajánlom fel a Harmatcseppek műhely nevében. Szeretném, ha a leendő tulajdonosa olyan nagy örömét lelné benne, amilyen szeretettel kiválasztottam és összeépítgettem számára.
Hogy ki lesz a szerencsés? Kiderül a Gyapjúfesztiválon!

2017. október 13., péntek

Mézillatú bogyó-fantázia

Rokka felületkezelése házilag, helyi alapanyagokkal

Szedtem egy jókora kosár bodzabogyót, és festéket főztem belőle. Érdekes festék - hogy azt ne mondjam: varázslatos - mert mindenen más színt hagy: papíron sötétkéket, fán lilás rózsaszínt, gyapjún szürkét.

IMG_0379

A bogyófőzettel több rétegben beeresztettem a rokka alkatrészeit. A rokka jelen esetben egy Kromski Fantasia, a műhely legújabb lakója. Először egészen világos rózsaszínűek lettek a darabjai, de 2-3 réteg után besötétedtek.

IMG_0828


IMG_0829

Mivel a nedves pácok felhúzzák a fa rostjait, a teljes száradás után nagyon finom polírpapírral átsimogattam az alkatrészeket, majd méhviaszos kezelés következett. A méhviasz a szomszéd falu méhészétől származik, élénk sárga színe elmélyítette a bogyószínt. Az édes illatot tessék hozzáképzelni...

IMG_0861


IMG_0853

Végül összeállítottam a rokkát és azon nyomban ki is próbáltam. Csak úgy suhog!

IMG_0882


IMG_0886

Vajon ki fogja használni ezt a rokkát? Elárulom: bárki, aki eljön a műhelybe egy fonóleckéért, vagy részt vesz a fonótáborok egyikén, amiket a 2018-as évre tervezek. Részletek később...

2017. május 23., kedd

Életkép

A kép ennyit tud visszaadni a műhelyterasz hangulatából, a madárcsicsergést és az édes akácillatot hozzá kell képzelni.

DSCF6477-(3)

2016. szeptember 29., csütörtök

Rokkákról

Évekkel ezelőtt már írtam erről a témáról egy bejegyzést "Milyen rokkát érdemes választani?" címmel, de az olyan régen volt, hogy már csak a legelszántabb érdeklődők találnak rá a blogarchívumban. Ugyanakkor sokan teszik fel ugyanazokat a kérdéseket a rokkákról, ezért úgy gondoltam, leporolom a régi írást és némi kiegészítéssel egy kis útmutatót készítek belőle.
Az egyszerűbb tájékozódás érdekében elhelyeztem a blog oldalsávjában egy részt, ahol gyorsan el lehet érni az útmutató jellegű füzetkéket.
Ez a pdf is letölthető, szabadon terjeszthető, fogadjátok szeretettel:



2015. július 23., csütörtök

Hozz egy rokkát és fonjunk!

...címmel szervezett fonótábort a Zala megyei Népművészeti Egyesület a Gébárti-tónál. Horváth Éva táborvezető a növényi festés rejtelmeibe kalauzol minket, Rózsa Péter gondoskodik a régi, sérült rokkák használhatóvá tételéről, én pedig a fonás meghívott oktatójaként segítem a gyapjú útját a táborozók kezében.

A Zalai Hírlap cikke a táborról itt tekinthető meg.

Néhány hangulatkép:

2015.07.22. 098


2015.07.22. 091


2015.07.22. 028


2015.07.22. 032


2015.07.22. 036


2015.07.22. 075


2015.07.22. 041


2015.07.22. 050


2015.07.22. 084


2015.07.22. 077


2015.07.22. 063


2015.07.22. 031


2015.07.22. 105


2015.07.22. 103

2014. november 26., szerda

A rokka rövid története

Ha keresgélünk a kézi fonás témakörében, számtalan különféle rokkával találkozhatunk a régi festményeken és metszeteken ábrázolt eszközöktől a padlásokról előkerülő régiségeken át a napjainkban gyártott, modern rokkákig. Az alapelv minden esetben ugyanaz: az elemi szálak összesodrásával fonal készül. Funkcionális szempontból vizsgálva az eszközök fejlődését nyomon követhető, hogyan jöhetett létre azok ilyen mértékű változatossága, és világossá válik, hogy a modern rokkák funkcionális eltérései milyen gyakorlati célokat szolgálnak.


A kezdet


A legősibb fonóeszköz a kőkorból maradt ránk. Az orsók egy szárból és egy tárcsából állnak, a szár hossza, a tárcsa anyaga, mérete és súlya, illetve a száron való elhelyezkedése tág határok között változhat, attól függően, hogy a világ mely részéről származnak és hogyan használták.  Például a navahó indiánok orsójának kb. méteres szára van, ami pörgetéskor a földön támaszkodik, a tárcsája a szár alsó negyedén helyezkedik el. A perui indiánok orsójának arasznyi hosszú szára van, tárcsája alul helyezkedik el, és fonáskor az orsó az éppen font szálon függve pörög. 


Oroszországban és a közel-keleten is elterjedt a rövid szárú alátámasztott orsó, ami egy kis tálkában pörög, megakadályozva a leesést vagy felborulást.  


A török orsó szárának alján tárcsa helyett egy szétszedhető kereszt van, amin a feltekert fonal rögtön gombolyagot képez. 


A hazánkban elterjedt orsó arasznyi hosszú, tárcsája kicsi és könnyű, a szár alsó részén helyezkedik el; használatban a fonó ujjai egyszerre tartják és forgatják a szárat.

Az első lépés az orsótól a rokka felé


Valamikor i.e. 500 és i.sz. 750 között a kezdetleges orsót mechanikával látták el: az orsó két támasztékon vízszintesen nyugszik, szárát hajtószíj köti össze egy nagyobb kerékkel.  

A rokka elődje keleten: a csarka
A távol-keleten terjedt el, pl. Indiában, Vietnamban a mai napig használatos. Egy olyan eszközből fejlődött ki, amit a selyemgubó szálának felgombolyítására használtak Kínában és Burmában. Kézi hajtású kereke egy apró, tűszerű orsót forgat meg. Nagy áttét jellemzi, a kerék és az általa hajtott tárcsa méretaránya 60 vagy akár 80:1. Eredetileg a csarka a földön helyezkedik el, az orsó és a kerék tengelye kartávolságra van egymástól, és a fonó törökülésben ül vagy térdel előtte.  


Hordozható, asztali változata Mahatma Gandhi találmánya, arasznyi kerekű és elfér egy kis fadobozban.  A rövid szálú pamut fonására használják, ami erős sodratot igényel.



A rokka elődje nyugaton: az óriás kerék
A csarka a középkorban jutott el Európába, a Brit-szigetekre feltehetőleg Hollandián keresztül került a XIV. században.  Itt egy kényelmi fejlesztés eredményeképpen a mechanika a földről feljebb kerül, kb. vállmagasságba. A lábakon álló szerkezet kereke óriási, a küllőknél fogva forgatják meg. A lábak száma kettőtől négyig változhat. „Sétáló kerék” néven is említik, mivel a fonó sétál a kerék és az orsó között: a gyorsan pörgő orsó felől érkező sodrat alatt húzza szállá a gyapjút, hátrébb lépve az orsótól méternyi hosszú fonalszakaszt hozva létre, feszesen tartva a szálat a kerékhez lép és megforgatja, hogy  további sodrattal megerősítse azt, majd ismét közelebb lép az  orsóhoz, hogy engedje felcsévélődni a megfont fonalat. Angliában és az Egyesült Államokban a mai napig használják.


A rokka kialakulása


A fejlesztések célja jellemzően a termelékenység növelése és a kényelmesebb használat.

A szárnyas orsó
A szárnyas orsó eredetéről nem tudni biztosat, egyes feltevések szerint Leonardo da Vinci találmánya, és Itáliából terjedt el. Az orsó körül forgó szárny lehetővé teszi, hogy egy lépésben keletkezzen sodrat - amivel a szálak fonallá állnak össze - és csévélődjön fel a fonal az orsóra. Az orsónak és a szárnynak külön tárcsája van, így az első szárnyas orsóval felszerelt rokkák két hajtószíjjal működnek.

 


A lábító
Eleinte a szárnyas orsóval felszerelt rokkák még kézi hajtásúak voltak; volt lábakon álló és asztali változatuk is. 


Később a kézi meghajtás teljesen eltűnik, helyébe a lábító lép, javítva a munka ritmusán. Később megjelennek két pedálos változatok is, így még  dinamikusabbá válik a folyamat, ráadásul kisebb erőfeszítést igényel.

Két szíjas rokkák
A két szíjas rokkák által produkált sebesség és a sodrat mennyisége a kerék és a tárcsák méretéből adódik, egy fix arányszám függvénye, emiatt ezek a rokkák specializálttá váltak, egyenletes működésük egy szűkebb tartomány korlátai közé szorult.  Találunk kisebb és nagyobb arányszámokkal működő két szíjas rokkákat, a nagyobb arányszám (és jellemzően a nagyobb kerék) minden esetben nagyobb sodratmennyiséget jelent. Az orsó mérete utal a rokkával font fonal vastagságára.



A nagyobb sodratot igénylő, vékonyabb len- és kenderfonalak készítéséhez nagyobb kerekű rokkát használtak, ami megőrizte a vízszintes elrendezést. Arányszáma 18-22:1.

A kevésbé sodrott gyapjúfonal fonásához elég a kisebb kerék, az arányszám 6 -10:1 körüli. A kisebb kerék helytakarékosabb elrendezést tesz lehetővé: találni ferde elrendezésű rokkákat, ahol közelebb kerül egymáshoz orsó és kerék, és függőleges elrendezésűeket, amikor a kerék alul, az orsó fölötte foglal helyet, vagy akár éppen fordítva.

 




A két szíjas rokkák átalakításával jöttek létre az egy szíjas rokkák változatai. Az egyik hajtószíjat egy feszítő zsinór, vagy fékrendszer váltja ki, ezáltal a rokka működése tágabb keretek között szabályozhatóvá válik. Az egy szíjas rokkáknak két típusa van: orsó-hajtású és szárny-hajtású.



Orsó-hajtású rokkák
Ír-feszítős rokkáknak is nevezik őket. Ezeken a rokkákon a kerék az orsót hajtja meg, a szárny forgását bőrpánt fékezi. Az orsó nagy erővel húzza be és csévéli fel a fonalat, a szárnyfék ereje állítható, főként alacsony sodratú fonalak készítésére alkalmas. Régen gyapjút fontak rajta.  Jellemző rá a függőleges felépítés, és a nagy orsókapacitás, főként az új modelleken. Durva jellege miatt a kisebb orsójú változatait ma már nem gyártják, napjainkban a szőnyegszövésre való vastag gyapjúfonalak készítésére, vagy erősen texturált művészi fonalakhoz ajánlott.

Ashford Country 2


Szárny-hajtású rokkák
A skót-feszítősnek is nevezett rokkák kereke a szárnyat hajtja meg, ami nagyobb sodratmennyiséget képes produkálni a fonalban. Az orsót fékező zsineg feszességének szabályozásával a szálbehúzás ereje tág határok között változtatható, emiatt a skót-feszítős rokkák technikai értelemben a legszélesebb körben használható rokkák. Mivel a két szíjas rokkák egyszerűen átalakíthatók skót-feszítőssé, napjaink minden igényt kielégítő rokkái egyesítik a két szíj és a szárny-hajtás nyújtotta előnyöket, azaz mind a két módon használhatók.

Kromski Symphony

Különleges rokkák

Léteznek fejlesztési irányzatok, amelyek olykor gyakorlati szempontból megkérdőjelezhetőek, mivel a rokka bonyolultabbá válik, de funkcionálisan nem tud többet. Ilyenek a többkerekű rokkák, amik áttétek egész során keresztül érik el az egy kerékkel is elérhető fordulatszámot, vagy az egyszerre több szárnyas orsót hajtó rokka, ami méltó eszköz a szinkronfonók művészetének bemutatására, feltéve ha vannak… Nyilvánvaló, hogy az emberi leleményesség eme gyöngyszemeit nem a funkció, hanem a játékos alkotókedv ihlette. 

  

Vannak persze nemesen egyszerű, mégis művészi igényességű darabok is. A formatervezés és a díszítés pazar változatosságán látható, hogy a rokkák mindig is nagy becsben tartott eszközök voltak. Ezeket látva felmerül a kérdés, hogy vajon milyenek lesznek a jövő rokkái? Mert az már biztos, hogy a korszakok jönnek-mennek, de a kézi fonás stabilan elkísérte az emberiséget a kezdetektől napjainkig…