Kevertszálas szövedék

Ezeket a fonalakat még decemberben fontam kártolt battról. Nem volt különösebb célom velük, kísérletezés eredményei. 4- 4 dekás egyágúak, van bennük festett merino, fényes hófehér tiroli, és némi száriselyem.

Kíváncsi lettem, hogy áll nekik a szövés. A fonalak egyenetlensége adja a szövet textúráját, a színét pedig a kevert szálak játéka teszi változatossá. Támadt is róla pár ötletem...



Közben már itt várják sorukat a következő kísérlet alanyai. Célirányosan láncfonalnak és vetüléknek festettem ezt a szettet, a színvilágáról egy napsugaras tölgyerdő jut eszembe (ami az ablakon kitekintve momentán elérhetetlenül távolinak tűnik...).

Jut azért vidámság is, mint ez a megható púp az ágyon:

Fűszerszínek

Hónapok óta csak tettem-vettem ezt az adag Wensleydale gyapjút, konkrét ötlet híján nem akarván kísérletezni rajta. Érdemes volt várni: egy kis közös festegetés Bucillával igen jót tett a gyapjúnak és a kedvemnek is! A gyapjú színe olyan fűszeresre sikerült, hogy ha ránézek, a nyálelválasztásom vetekszik Pavlov kutyáiéval.

Közben elkészültem a cirmos gyapjúszövettel. Kb. nagypárna méretű, könnyű és avatás után is laza szerkezetű maradt. 

Hárfamuzsika

A hangolás ideje

Húrozás előtt a Hárfa...

A forma sejteti: ez egy hárfa!

Racsnis gerenda

Merev nyüst és borda egyben!

A keret hátoldalán ideiglenes fapeckek segítik a felvetést

Mesterem vigyázó tekintete kíséri a felvetés folyamatát

Hamarosan azt is bemutatom, hogyan muzsikál...

Tesóm...

...fon :)

Együtt fontunk...

Jó napunk volt ma a Fonókörben. Voltak kicsik és nagyok, régi és új ismerősök...

 

Folytatása következik...

A járt úton...

Biztonságosabb terepre evezve festegettem kicsit: kevert színek, rövid szakaszok = garantált cirmok. A színkártya megint jó szolgálatot tett, anélkül nehéz lett volna elképzelni, hogy a sok piros lötyi hogy fog kinézni a gyapjún.
Ez itt a bárányszőrkészletem vége: ha elég vékonyra fonom, sanszos, hogy 400m körüli, valamirevaló mennyiség kerül belőle...

A tanulság fonala

Lehet-e olyan színeket egymás mellé tenni, amik nem barátkoznak össze attól, hogy összefonjuk őket? IGEN! Próbaképpen hosszabb szakaszokban festettem a színeket, mint ami az összemosott cirmozódáshoz kell, és kínosan ügyeltem rá, hogy cérnázáskor a két ág azonos színű szakaszai elkerüljék egymást, aminek meg is lett az eredménye: úgy néz ki, mintha akaratuk ellenére kényszerítettem volna össze a színeket. Olyan a szemnek, mint hamis hang a fülnek...

Egyetlen lehetőség maradt: hogy átfestem. A kék színt választottam, az egyetlent, ami az eredeti színek egyikét sem oltja ki, így végül a színek ebben a páva-szerű világban állapodtak meg.
Még egy tanulság: alpakát italporral (rózsaszín) többé nem festek, fényes szálai olyan ragacsosak lettek, mintha vattacukrot fontam volna...

Tiltakozunk!

Kikérjük magunknak ezt a borús szürkeséget! Napfényt, napfényt!

Ajándék...

...de nem meglepetés ez a kis vállkendő, ezért merem mutatni, szívem-lelkem benne van:

Úgy vettem észre, nem lehet elég vad színeket összefesteni, amik ne szelídülnének visszafogott, szinte decens árnyalattá megfonva, ezért most ezzel a zölddel megpróbáltam biztosra menni. Meglátjuk...

Bogi szivárványa

A leány önállósult. Nekem csak annyi dolgom volt ezzel a szivárvánnyal, hogy elmosogassak a festés után.

Tavaszváró

Télűző-tavaszcsalogató hangulatfokozó:


Végre belefogtam az indigó battok fonásába. Meglepődtem: a kártolásához nagyobb szusz kellett, mint a fonáshoz. Talán mégsem őszülök bele, mire megfonom a kilót, de amilyen az én formám, forró nyár lesz, mire hordható lenne...

Gyerekjáték

"Anyu, gondolod, hogy én is tudnék fonni?" - Naná! Amíg a pedált megszokja, Bogi előfonallal próbálkozik, fő a sikerélmény:

Én is játszottam, mesés kelet ihlette selyem-merino, 8 dkg, ~260m.

Fonjunk együtt...

... február 19-én Pilisszentlászlón, a Fonókörben! A szervező Ariadne, részletek a blogján. Szeretettel várunk!

Minőségi ugrás II.

Ha az orsótartó és a motringkészítő minőségi ugrásnak számít, akkor bátran mondhatom, hogy az új rokkám a régihez képest - kvantumugrás. Valóban, ég és föld a különbség! A régit már bemutattam, most jöjjön az új. Esztétikai csemegéről van szó, ez nem kétséges, ami műszakilag is kifogástalan: egyszerű, megbízható, precíz. Elnézést a szerelmetes elfogultságomért, íme...











A "modellként" szolgáló fonal pedig a tegnapi graffiti, alaposan összecirmozódva:

Minőségi ugrás

Sosem foglalkoztam azzal, hogy az eszközök, amiket használok, szépek-e vagy sem. Egy szerszám legyen praktikus, és kész - gondoltam. A célszerűség nevében gyakorlatilag lemondtam arról az élvezetről, amit egy remekbe szabott kellék használata okoz, nem beszélve arról, mennyivel praktikusabb adott célra a megfelelő eszközt használni, szemben az én barkács-félmegoldásaimmal. Most megtapasztaltam a különbséget. A minőségi kellékek szerintem méltó módon kerültek felavatásra ezzel a rózsás selyem-merinóval. A fonal 8 dkg, ~220m.

 



Festettem egy kis barikát is, a színvilágról annyit, hogy nem ilyen lovat akartam, és ha ránézek, az jut eszembe: graffiti. Borzasztóan kíváncsi vagyok, a fonás során a "cirmozódás" mit hoz ki belőle...

Rózsás hangulatban

Selyem-gyapjú keveréket festettem, és elkezdtem megfonni. Nagyon hálás anyag, könnyű bánni vele, mint a finom merinóval, és szép selymes fénye van. Feléig jutottam csak, de olyan szépen sütött a nap, hogy muszáj volt belefotózni a színeibe:

Elkészültek az "ikrek" is, ketten együtt 125g-ot nyomnak, és hamarosan mennek a Meskára...

Eozin és a többiek

Ez a lefotózhatatlan színvilág engem a Zsolnay Eozinjára emlékeztet, és a valóságban ennél több sötétzöldet tartalmaz. Korábban őszi színűként volt már róla szó. 10 dkg ausztrál merino, egyágú, 1mm vékony. Alkalmas csipkekötéshez, horgoláshoz, és fellelhető a Meskán.

Alakult még itt kétágú puhaság, napsárga-kékeslila BFL-ből:

És így néz ki félkészen a komplementer + fehér kombó, ez is egyágú, a gombolyag negyedében a narancs, háromnegyedében a kék dominál, a fehér pedig mindenütt felbukkan: