Boldog Karácsonyt!

Minden kedves olvasómnak átszellemült készülődést és boldog Karácsonyt kívánok!

 

Gyapjútakaró

Egy nagy takarót szőttem, keresztben-kasul Dörögdi natúr gyapjúfonalból, aminek egy részét - még mindig Annás hatása - alatt ecoprint fonalfestéssel bolondítottam meg. Mivel a szövőszékem 80cm széles, felnőtt méretű takaróhoz dupla szélességre volt szükség, így félbehajtva szőttem meg.

A kész méret gőzölés után ~150x215cm lett (+ rojtok). A teljes anyagszükséglete több mint másfél kg kétágú fonal. Minta: váltakozó irányú egyenes sávoly (halszálka). Szövőszék: Ashford 8 nyüstös asztali szövőszék. Ráfordított munkaórák száma: kb. 100 óra (fonalfestés nélkül)

Így készült a felvetés:

Szövés közben:

Itt a dupla ép szél látszik:

Ez pedig a hajtott él:

Így jött le a szövőszékről:

Ezek pedig a rojtozás, gőzölés utáni állapotot tükrözik:

Ennyi látszik a hajtott élből gőzölés után (a világos kockák közepén, ahol fordul a sávoly):

Most pedig indul az éles tesztelés: bevetjük a házunk népe mindennapjaiba...

A Vidék Minősége

Az a megtiszteltetés ért, hogy az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület évzáró rendezvényén átvehettem a nemzetközileg elismert Vidék Minősége védjegy használati jogát kézzel készült fonalaimra, textiltermékeimre és műhelyszolgáltatásaimra.

Fotó: Éltető Balaton-felvidékért Egyesület

Chemoprint mellény

Az ecoprint festésű fonalak látványán fellelkesülve kíváncsi lettem, milyen lenne ha az itt-ott esetlegesen elszórt foltokat a gyapjúfestékek vadabb színeivel érném el a fonalon. Az eljárásnak a chemoprint nevet lehetne adni, utalva arra, hogy a színek szintetikus festékektől és nem növényektől származnak. ;)

Kipróbáltam. "A kevesebb - több" elve meg sem érintette az ingerküszöbömet. A fonal úgy nézett ki, mintha felrobbant volna a festőasztal, de kötve már sokkal szolidabb képet mutatott.

Miután elkészült, arra gondoltam, hogy meg is van a farsangi jelmezem: ebben elektromágneses interferenciának öltözhetnék. De tetszik ez a fazon és kellemes viselet, szóval biztosan nem fogom elásni a szekrényben. (Nem úgy, mint az űrkatonás mákszínű mellényemet tíz évvel ezelőtt.)

Őszi naplemente

Ennek a sálnak a története egy éve kezdődött. Tavaly októberben festettem a gyapjút, amiből a felvetőt fontam. A fonal hónapokig várta, hogy a megfelelő időben és hangulatban térjek hozzá vissza, aztán augusztusban, a Mesterségek Ünnepére készülődve csináltam belőle felvetést a kis Kromski Harp-on, hogy bemutatódarabként magunkkal vigyük, és Bogikám el is kezdte szőni a felvető maradékával, de a vetülék kevés lett.
A gyapjúfestő tábor idején, a festékespoharaim aljába száradt maradványok feloldás után egy adag gyapjúra kerültek, mert így szerettem volna demonstrálni a festési eljárás technikáját, egyúttal tiszta poharakat teremteni hirtelen. Az eredmény meglepően harmonikusra sikerült, és egyből látszott, hogy vele fogom befejezni a félbemaradt sálat. Megfontam tehát azt is, és végül nemrég elkészült a sál, pont akkor, amikor az erdő ugyanilyen színekben pompázik, ha a lemenő nap sugarai átszövik a fák ágait.

Ecoprint pulcsi

Még javában tart nálam az ecoprint őrület, amit Annás indított el. A második nekifutás egy raglán pulcsit eredményezett.

A fonal, ami a varázslatos alkímia alanya volt - tőlem teljesen szokatlan módon - Drops baby merino (ez is Anna miatt van). Érdekes, hogy mennyit változtak a színek az öblítés után. Valószínűleg még fognak is változni, de a véletlenszerűen rendezett jelleg megmarad, így izgalmas lesz figyelemmel kísérni az átalakulását.

Imádtam kötni minden sorát. Szinte kár hogy kész lett, mert így véget ért az az izgalom, amivel sorról-sorra bizsergetett az elkészítés folyamata.

Azért mégsem olyan nagy baj hogy elkészült. Reményteljesen praktikusnak tűnő, szerethető darab lett, aminek a színváltozásait minden bizonnyal hosszú távon fogom figyelemmel kísérni. Lehetőleg felülnézetből.

Részletek a Ravelry-n.

Ecoprint fonal-őrület

Mindenről Annás tehet. Egészen más terveim voltak, de megjelent az Ecoprint fonalfestés c. könyve, és a feje tetejére állt miatta az ütemtervem. Csak bele akartam lapozni amikor megérkezett, de nem sikerült letenni míg a végére nem értem. Egy cseppet se bánom, rég kapott már fel az inspiráció ilyen elementáris erővel.

Aki szokott festeni, annak azért ajánlom, mert teljesen új szemlélettel fog találkozni, aki nem, annak meg azért, mert bátorságot és ihletet is bőven meríthet belőle. 250 oldal tömény gyönyörűség, nem tudok vele betelni, pedig kb. tíz éve pancsolok különféle levekben, tobzódva a színekben, és az ecoprinttel is találkoztam már.

Talán mondanom sem kell, hogy nem álltam meg a nyálcsorgatásnál, azonnal ki kellett próbálnom a dolgot. Natúr Dörögdi fonallal kezdtem játszani.

Merev nyüstösön szőttem belőle egy babaplédet. Soronként izgultam végig, vajon milyen szín fog előbukkanni.

Az összhatás teljesen visszafogott...

...pedig rengeteg különféle árnyalat van benne, nincs két gyufásskatulyányi, teljesen egyforma felület az egész pléden.

A sima vászonkötés szépen engedi érvényesülni a fonalat: a véletlenszerű rendezettség spontán-kockákat eredményezett, szerintem tervezni sem lehetne jobbat.

Ez a kupac pedig a folytatás garanciája...

Szóval csak ajánlani tudom Annás könyvét minden fonal-őrültnek.

A nyár melengető színei

Növényekkel festett Dörögdi fonalra terveztem ezt a mintát.

Így nézett ki avatás előtt:

Textúrájánál fogva a puhánál is puhább lett, olyan mint egy felhőcske. Egy kis napsugárral. ;)

A kártolásról

Új inspirációs-ismeretterjesztő füzetke készült, ezúttal a kártolás témájában. Letölthető  ezen a linken, és ezentúl megtalálható a blog oldalsávjában és a honlap Tanulás oldalán is. Fogadjátok szeretettel!

Mesterségek Ünnepe

Az a megtiszteltetés ért, hogy a műhelyem kiemelt helyen mutatkozhatott be az idei Mesterségek Ünnepén, ahol a fő téma a fonás-szövés volt. Barátaim és tanítványaim segítségével négy napon keresztül folyamatosan látványműhelyként működtettük a pavilonunkat, akiknek ezúton is szeretnék köszönetet mondani:

Rekenei Ferenc

Vitrai Júlia

Sipos Anikó

Zahoránné Ági

És nem utolsósorban Bogi lányomnak - hősies kitartásáért - akinek a hétvégén ünnepeltük a 14. születésnapját. Meséljenek helyettem a képek.

Meglepetééés!

A Fehérvári Kézművesek Egyesületénél

"Szoba kilátással"