Bambusz-kísérlet

A bambusz nem hagyományos fonási alapanyag, a növény hosszú szárának puha, belső rostjait ipari eljárással nyerik. Hosszú szálú, fényes, fajsúlyos alapanyag, a belőle készült textília szép esésű, hűvös tapintású. Természetes antibakteriális tulajdonsága és kitűnő nedvszívó képessége miatt előszeretettel készítenek belőle bőrrel érintkező ruhadarabokat, illetve kéztörlőket.

Lelki szemeim előtt egy jó kis szövött bambusz alvópárna huzat jelent meg... bele is csaptam a kísérletezésbe. Egyágút fontam belőle, könnyedén, gyorsan fonatta magát.

Arra gondoltam, nem cérnázom, egyágúként vetem fel, és ugyanazzal szövöm. Úgy tűnik, még nem kínlódtam eleget ahhoz, hogy egyszer s mindenkorra megjegyezzem: frissen font egyágút irgalmatlan nehéz felvetni. Instabil, pöndörödik, gyakorlatilag önálló életet él, és az életcélja még véletlenül sem az, hogy katonásan álljon a szövőszéken. A felvetés elkészítésekor ez még nem jutott eszembe, egészen kezes volt:

Amikor a felvetést áttettem a szövőszékre, már felrémlett valami a régebbi lenes kínokból, de a rémképet elnyomta a lelkesedés: fogtam egy szóróflakont, és vízpermettel igyekeztem szelídíteni rajta. Többet ért, mint vártam. A bambusz a víztől összeugrik, és papírszerűvé válik, úgy már könnyebb dolgom volt vele, a kifeszítés sem okozott gondot, pedig benne volt a pakliban, hogy egyágú mivolta miatt foszlani akar, de nyirkosan már nem akart, szerencsére.
Volt helyette néhány más baja: véletlen szálkeresztezések, amik megtörik a szövéskép egységét, ráadásul nem tűnt elég sűrűnek a felvetés. Már nem izgattam magam miatta, gondoltam, jó tapasztalatszerzés ez így is.

Miután levágtam a szövőszékről, kissé pöndörödött az anyag, hát gyorsan lefújtam nem csekély mennyiségű vízzel. És láss csodát: a szövet egy pillanat alatt összerándult, szépen kitöltve a szövéskor látható hézagokat. Ezen felbuzdulva nekiestem gőzvasalóval, utána így nézett ki:

A párnahuzat még várat magára, mivel az elkészült darab nem nagyobb egy zsebkendőnél. De legalább már tudom, hogy álljak neki legközelebb.

Tanulságok:

1. Inkább picit több sodrat legyen a felvetésnek szánt egyágúban; még mindig könnyebb bevizezni, mint kijavítani, ha menet közben mégis foszlana.

2. Fonás után célszerű több napig pihentetni az egyágú fonalat felhasználás előtt, hogy megállapodjon benne a sodrat.

3. Ha a cél egy átlátszatlan szövet, a felvetés sűrűségét érdemes úgy megállapítani, hogy a fonalat egy vonalzó köré szorosan feltekerjük, megszámoljuk, hány szál fér el egymás mellett egy centiméteren és elosztjuk kettővel. 

4. A véletlen szálkeresztezések ellen továbbra sincs biztos ellenszerem, talán célszerű volna több részletben befűzögetni, közben pihenőt tartva, nem pedig egy ültő helyben...