Lassacskán, de még időben kész lettem ezzel a darabbal, amit egy pályázatra készítettem.
Alapanyaga kézzel festett és natúr, kézzel font alpaka-merinó-selyem keverék.
Megfigyeltem, ahogy a fényviszonyok hatással vannak a színek érzékelésére, éppen úgy befolyással vannak a hangulatra is. Talán a fények, vagy épp a mindenkori lelkiállapot teszi az embert bizonyos színekre fogékonyabbá? Egy bizonyos hangulatban ugyanazokat a színeket veszem észre mindenhol, más körülmények között mást, szinte megszólítanak az összes többi jelenlévő szín között.
Üzenetük nem egyértelmű, de érezhetően hatnak rám, belső képek egész sorát hívják elő: emlékképeket a múltból, és képeket arról, ami lehetséges.
Ma, ezen a csendes, párás reggelen is ugyanazok a színek vonzották a figyelmem a kertben
és a műhelyben is,
derűt és nyugalmat árasztva felém. Kíváncsi lennék: másnak vajon mit üzennek?
A kézzel font fonalak színvariációit a szövés hozza ki a legszebben.
A hosszában és keresztben futó fonalak két ága is különböző színű, csak ritkán kerülnek egymás mellé hasonló árnyalatok. A szövet egy-egy foltján így három-négy szín találkozik, keveredik. A képi hatás a gyapjú festésekor dől el: a színek sorrendje, aránya és ritmusa szerint alakul ki az egyedi mintázat.
Számomra ez a műfaj az öröm kimeríthetetlen forrása.