Fehér alapon fehér

Fontam egy kis festetlen hernyóselymet és bambuszt.

A bambuszból felvetést készítettem és a selyemmel beleszőttem.



Most a szövőszéket ünnepi hangulat lengi körül. :)

Gyerekjáték

Két jó hírt hoztam. Az egyik azoknak szól, akik elégedetlenek a kézzel font fonalaik egyenetlenségeivel.
A textúra a fonal díszére válhat - nem csak mondom, megmutatom szőve is.

A másik jó hír azoknak szól, akik kacsingatnak a szövés felé, de attól tartanak, túl bonyolult.
A merev nyüstös szövőkerettel gyerekek is könnyen elboldogulnak :)

Beszéljen helyettem a kicsi lányom keze munkája.

...mert alkotni öröm! :)

Lengyelországban jártam

A Gyapjúfesztivál csatlakozott a Zamek Cieszyn "Gyapjú dizájn, Kárpátok"  programjához, ennek keretében kaptam felkérést, hogy tartsak előadást Lengyelországban. A három napos látogatás során megismerkedhettem a téma iránt érdeklődő fiatal dizájnerek lelkes csapatával, bepillantást nyertem a lengyel gyapjúfeldolgozás múltjába és jelenébe, és találkozhattam helyi kézműves mesterekkel is.

Úgy tűnik, a függőleges rokka több irányból is használatos, a guzsaly viszont inkább csak illusztráció. A fonalból jellemzően zokni készül, a gyapjú valószínűleg cigája lehet.

Javorzynka agroturisztikai központjában a kedves szövőmester bácsi megmutogatta a len hagyományos feldolgozásának lépéseit is. A műhely és a tudás családi öröksége.

Ez a pár nap volt az egy éves program első állomása, izgatottan várom a folytatást...

Egy kis asztali dizájn

Mardigán

Marci-kardigán sokadik nekifutásra.

Ravelry.

Egy öv története

Elkészült a takaró

Célegyenes:

Az utolsó simítások:

és az avatás utáni végeredmény:

Az első teszt sikeresnek mondható, a felhasználó elégedettnek bizonyult.

Mosás után az angóra is kikönyökölt a felületére, bolyhos aurát képezve a takarón.

Nincs is más hátra, mint elszeretni a cicától...

Takaró-őrület

Még tavasszal beleszerettem Peti baba takarójába, és elhatároztam, hogy készítek egy felnőtt méretűt is. Május óta fonogatom hozzá a fonalakat, összesen 2500m kétágú felvetőt és 1800m egyágú vetüléknek valót.

(Itt jegyzem meg, hogy csodálatos élmény kézzel font fonallal szőni, de ekkora darabok esetében meggondolandó, nem volna-e sokkal célszerűbb mégis inkább gyári fonallal dolgozni, legalább részint...)

A vetülékbe megint kevertem egy kis angórát. Reményeim szerint egy puha kefével felborzolva majd nyuszis aurája lesz a takarónak.

Három hónapnyi fonogatás után katartikus élmény a felvetést fűzögetni.

Aki rest, kétszer fárad: bőven elég nyüstöm volt a 848 szálhoz, de azt nem néztem meg, jó helyen vannak-e, emiatt ötvenvalahány pótnyüstöt kellett kötnöm cérnából. No sebaj.

A látvány alapján úgy tűnik, mintha irdatlan sok fonal lenne a hengeren, pedig csak három méter; a rétegeket elválasztó közbetét növesztette ekkorára. Ha egyszer ennél hosszabb felvetésre lenne szükség, valamiből vékonyabb kell: vagy fonalból, vagy közbetétből, mert ez épphogy elfér.

Minden szál a helyén, kezdődhet a játék... :)

Technikai részletek a Ravelry-n.