Nem bírtam magammal, muszáj volt belekötnöm a múltkori zöldes-aranyos fonalba... ki is néztem egy nyári mellény-szerűséget, ami alig nagyobb egy zsebkendőnél, és megkötöttem. Megmutattam életem párjának, aki megkérdezte, hogy ugye csak poénból veszem fel a gyerekek ruháját... Nos, akkor lefejtettem... de mivel a fonal még mindig ott volt, égetvén a kezem, hogy mégiscsak valami növényi motívumos dolog kerekedjék belőle - birkózva a tudattal, hogy régen túlmentem már a célszerűség határán - kötöttem belőle egy mini Gail-t.
Bogi azonban felvállalta a hasznossá tétel gondját, és rögtön birtokba vette.
Megnyugodhatok: mégsem a fióknak készült. Egyúttal nálam ennyit a tudatos alkotásról - minden elismerésem azé, aki képes rá...
Egy kép a fiúkról, két hete készült. Remélem, jó testvérek lesznek.
És egy pár másodperc Marci, kimondottan Csilla kedvéért ;)
7 megjegyzés:
Hát ez a belekötés gyönyörűre sikerült!! A modell is gyönyörű!
A Gail a kedvenc csipke mintám! Nagyon szép lett, jól áll Boginak! :)
:-) Ma sem kellett üres kézzel elmennem. Édes pici emberpalánta. Köszönöm!!
Harmadszor nézem meg ezt a kis bólogató mackót. Olyan szép baba . Persze a nagyok is, bocsánat.
Köszönjük :)
Én most tartok a 10-ik megnézésnél, és nem tudok vele betelni. :)
aranyos a szövege
Megjegyzés küldése