2020. április 22., szerda

Mindentjáró köpeny

Aki kicsit közelebbről ismer, tudja, hogy van egy ápol-és-eltakar típusú kasmírponcsóm, amit mindentjáró köpenynek hívok és csak akkor nincs rajtam, ha kánikula van, vagy ha valamiért nagyon civilizáltan kell kinéznem (bár néha akkor is). Ezt a darabot nem én szőttem, életem párjától kaptam tizenpár évvel ezelőtt. Jellegzetes indiai mintájú, gépi szövésű, bordós-barnás, aprólékos indás virágmintás...
Mindig is szerettem volna valami hasonlót készíteni. Ami egyébként sansztalan: 130 cm széles, jacquard mintás, három rétegű, mindkét oldalán más színű - de ezek mégsem egymás inverzei, mert a középső fekete réteg egyik oldalt kontúrt, a másikon kitöltést ad -, ennek ellenére meglepően könnyű és vékony. Mindezek együtt messze meghaladják a lehetőségeimet. De azért úgy gondoltam, megpróbálok a meglévőből kihozni valamit, ami legalább a labdába rúghat mellette. És ami képes helyettesíteni az eredetit, amikor időnként kimosom...
Így született meg a mindentjáró köpeny 2. Dörögdi Castor gyapjúfonalból, hagymahéjjal festett felvetésben, saját tervezésű mintával.

20200329_124421


20200329_151628


20200331_181312


20200422_175924


20200422_175936


20200422_175948


20200422_180009

2020. február 3., hétfő

Castor

Egy új fonalat teszteltem ezen az ajándékba készült kendőn: a Dörögdi Gyapjú Castor névre hallgató, natúr merinó fonalát. Csupa pozitív tapasztalatom van vele kapcsolatban, tömören: öröm vele dolgozni!
Erős, ellenálló fonal, nehéz elszakítani, ugyanakkor puha, egyáltalán nem szúr.
(A felvetés hatékony tekerészését ezúttal a képen látható jutalomfalatka-rendszerben sikerült megvalósítani.)

20200119_161526

Az 5 méter hosszú, közel 400 szálas felvetésben egyszer sem volt szálszakadásom, és mindössze egyetlen csomóval találkoztam. A 8/2 vastagságú fonalhoz 64/10-es sűrűséget választottam a törtsávolyos mintához.
Gondolkodtam, hogy asztali szövőszéken szőjem-e vagy Jacken, végül a kicsit több technikai hulladék ellenére a Jack mellett döntöttem, mert azon a lekötés módja miatt sokkal könnyebb volt követni a mintát, mintha kézzel kellett volna kiforgatni a kombinációkat minden egyes sorban - tekintve, hogy egy mintaegység 116 sorból áll. Jó döntés volt.

20200122_140632

Amúgy is nagyon szeretek gyapjú felvetésben szőni (sokkal jobban, mint pamutban), mert rugalmassága révén az esetleges feszességbeli egyenetlenségeket korrigálja, és ehhez nem szükséges túl erősen megfeszíteni. A minta saját tervezés, ez alkalommal szőttem meg először. A vetülék szintén dörögdi: 8/2 ezüst. A felvető zsugorodása folytán a szövőszéken kissé megnyúlt mintaelemek avatás után arányossá váltak.

20200122_131443

A fonalnak isteni lanolinillata van, aminek a gyakorlati haszna csak avatás után derült ki: az első tiszta vizes mosásban jelentős mennyiségű lanolintól szabadult meg, ettől valósággal kikönnyült a textil. Rájöttem, hogy a lanolin egyfajta írezőanyagként szolgált a fonalon, ellenállóvá tette a felvetés és szövés során a bolyhosodással szemben, így könnyebben kezelhetővé tette a fonalat.
A kész textil könnyű, meglepően vékony, puha és igazán kezes - ahogy az egy báránytól elvárható...

20200130_150721


20200130_150746


20200130_150810

A Castor fonal - a Dörögdi Gyapjú más izgalmas újdonságaival együtt - hamarosan rendelhető a Dörögdi webshopban.

2019. október 16., szerda

Tanuljunk szőni asztali szövőszéken

Elkészült az Ashford remek kis útmutató füzetének magyar nyelvű változata az én fordításomban. Letölthető ITT, szabadon terjeszthető.


Folyamatban van az összes többi Ashford füzet fordítása is, ahogy elkészülök velük, elérhetők lesznek itt a blogban és a honlapon, az Ashford katalógusban is.

2019. október 11., péntek

Redőzött sál kasmírral

Régebben többször is találkoztam már azzal a jelenséggel, amikor a fonalak sodrata látványos hatással van a textil szerkezetére. Az energizált egyágú fonalakkal játszottam is egy időben, azt próbálgattam, amikor a sodrat hatására a kötött anyag kilép a síkból és térbeli formákba rendeződik. Izgalmas terület.
A jelenség a szövésben is működik. Eddig főként a frissen font vetülékek által véletlenszerűen keltett pöndörödős sarkokkal volt dolgom, most viszont célirányosan tettem egy próbát, így született ez a sál.

Anyaga keresztben-kasul kézzel font kasmír-merinó keverék, illetve egy picike gyári selymet szőttem a két végére, hogy valamiképp lezárjam a laza textúrát.
Merev nyüstös miniszövőszéken készült.

Így nézett ki kifeszítve:

20191004_181603

Rojtozáskor már sejteni lehet, hogy el akar mozdulni valamerre a síkból, nem lóg ernyedten.

20191006_111414

Frissen levéve a szövőszékről már kezd enyhe redőkbe rendeződni,

20191006_114951

de a végső formáját csak mosás után nyeri el.

20191007_170200


20191007_165629

2019. szeptember 26., csütörtök

Őszi dekoráció gyapjúból

Marci szeretett volna valamilyen dekorációt készíteni az osztályterembe, így jött az ötlet, hogy készítsünk őszi faleveles girlandot gyapjúból.

Első lépésként a kártolón összekevertünk őszi színű gyapjakat. Több adag készült.

20190922_200424


20190922_200616


20190922_200620

Az első két adagból testesebb, texturált fonalat fontam, erre lehet majd felfűzögetni a leveleket.

20190922_200744

A gyapjú másik feléből nemezlapot készítettünk.

20190925_155318


20190925_165846

Ebből szabjuk ki a leveleket. A meggylevél csak a színe kedvéért ugrott oda, a formája nem az igazi...

20190926_114319

Mivel továbbra sem tudok rajzolni, kerestem egy szép alakú (komló) levelet, és róla készítettem karton sablont.

20190926_145144

Varrógéppel főerezetet varrtam rájuk, levélnyélnek pedig egy kis fonalhurkot kaptak, hogy fel lehessen őket aggatni.

20190926_184753

A többi már gyerekjáték... :)

2019. szeptember 17., kedd

Hogyan készülnek az Ashford eszközök?

Az Ashford rokkák és szövőszékek története 1934-ben kezdődött, amikor Walter Ashford (Richard A. édesapja) megalapította első műhelyét, ahol eleinte kis székeket készített, amiknek az ülőfelületét gyékénnyel fonta be. Később mást is készített: kisbútorokat, hintalovakat, képkerettől a csirkeólig mindenfélét. Miután a műhely túlnőtt a helyi igények kiszolgálásán, Walter Ashford gondolt egy merészet és elkezdte postai úton is kiszolgálni megrendelőit "Szereld össze magad és spórolj" jelszóval.

20190905_174512

Az első Ashford rokka 1940-ben készült, a hagyományos rokka prototípusa két szíjas, egy pedálos rokka volt, amit kötőfonalak készítésére kínáltak. Később, igazodva a vásárlói igényekhez, egyszerűbbé tették az orsó cseréjét és elkészült az első skót feszítős változat, ami azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Napjainkban világszerte több mint 700.000 Ashford rokkát használnak.

20190905_174456

A legelső rokkák egyike még ma is ott áll az Ashford központjának bejáratánál - tökéletesen működőképes állapotban!

20190906_102710

Mára a harmadik generáció: David és James irányítja a családi vállalkozást. Időközben a gyár folyamatosan korszerűsítve lett, így napjainkban egy környezetbarát, fenntartható működésű üzem, ami tökéletesen alkalmazkodott korunk kihívásaihoz.

20190902_153115

Az eszközök készítéséhez használt ezüstbükk fa fenntartható erdőgazdaságból származik. A deszkákat az Ashford telephelyén legalább hat hónapig szárítják feldolgozás előtt.

20190906_091402

A faanyag semmilyen vegyi kezelést nem kap, így a keletkező hulladék aprítás után a helyi farmokra kerül ahol komposztálják, vagy mulcsanyagnak használják. Ezáltal a gyártási folyamat hulladékmentesen valósul meg.

20190906_091815

A fafeldolgozás teljes folyamata számítógép-vezérelt, a darabolástól kezdve az esztergákon, marógépeken keresztül egészen a csiszolásig.

20190906_092055


20190906_093745

A lakkozás is korszerű módon történik: a fa alkatrészeket elektrosztatikusan feltöltik, amik magukhoz vonzzák a vizes bázisú lakkpermetet, így nincs anyagveszteség.

20190906_094154

Az összeszerelés (pl. a kártolóké) és a csomagolás kézzel, nagy műgonddal történik. A csomagolóanyag túlnyomó része újrahasznosított papír, illetve egy kevés újrahasznosítható műanyag (pl. a csavarokat tartalmazó simítózáras tasakok). A tulajdonosok folyamatosan keresik a legkörnyezetkímélőbb - egyúttal gazdaságos - megoldásokat.

20190906_095018

Az utóbbi években jelentősen megnőtt az igény az Ashford termékei iránt. A gyártás jelenleg teljes kapacitáson történik, és az igények kieglégítése további gépek beállítását teszi szükségessé.

20190906_101154

Ebben a műhelyben születnek az új termékek prototípusai, itt dolgozik Richard a termékek fejlesztésén mind a mai napig.

20190906_101852

Jelenleg is izgalmas fejlesztések vannak készülőben, kettőt ezek közül láthattunk is próbaüzemben. Hamarosan többet is elárulhatok róluk, addig csak annyit: hiánypótló újdonságokról van szó, amit sokan hasznosnak fogunk találni...

2019. szeptember 11., szerda

Amit az új-zélandi gyapjúról tudni érdemes

Tanulmányúton jártam az Ashford meghívására Új-Zélandon, a pihe-puha gyapjak hazájában. Az egy hetes program alatt sok érdekes és hasznos tapasztalatra tettem szert, többek között eljuthattam egy új-zélandi farmra, egyikére azoknak, ahonnan az Ashford gyapjútermékeinek alapanyaga származik.

Először egy okítást kaptunk az ottani gyapjúfélék sajátosságairól. Álomsuli álomtantárgyakkal...

20190902_110302

Illetve egy kis vizuális ingerlést a festett színpalettával. Pedig a natúr színpaletta se semmi...

20190902_111726

Az esszenciális tanulság: egyszer és mindenkorra felejtsük el, hogy a gyapjú szúr. Nem maga a gyapjú, mint alapanyag az, ami szúrós. Léteznek durvább, erősebb szálú gyapjak (25-26 mikron szálvastagság felett), amik nem valók bőrrel érintkező ruhadarabnak. És léteznek olyan tisztított gyapjak, amikben előfordulnak növényi törmelékek. Ezek szúrhatnak. De amivel itt találkozhattunk, azt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha a különböző angyalhajak típusai között fürkésznénk az árnyalatnyi különbségeket.

De lássuk, honnan is származik mindez. A titok nyitja nem a juhfajtákban keresendő, hanem az éghajlatban. (Ott ugyanis még az ég is a gyapjú fele hajlik... bocsi.) Ugyanezeket a fajtákat más körülmények és égöv alatt tartva egészen más lesz a gyapjú. Mivel ott nincs igazi tél, a juhok egész évben szabadtartásban, kint legelészhetnek. A legelők angolpázsitra emlékeztetnek, nincs rajtuk tüskés bozót, aszat, semmi olyasmi, ami még az állaton belegubancolódna a gyapjúba. A kiváló minőséghez hozzájárul még a páratartalom és a szélsőségektől mentes időjárás is.

20190902_140926

Ezen a farmon merinó és romney fajták élnek. A képeken elöl a merinók (nem merinói, ahogy gyakran látni tévesen használva, hiszen ez egy juhfajta, nem egy hely neve), hátul a romney-k.

20190902_130625


20190902_130610

Tekintélyes merinó kosok:

20190902_130904

A romney-k menő körszakállt viselnek.

20190902_131049

Ellenállhatatlanul cukik.

20190902_131633

És döbbenetesen tiszták.

20190902_132733

A tapizás kedvéért rövid időre karámba terelték őket.

20190902_132931

Épp nyírási szezon elején vagyunk. Így néz ki egy nyírásra érett merinó gyapjúbunda:

20190902_130841

A következő kép kakukktojás, csak a kedélyborzolás kedvéért mutatom meg, hogy ti is átélhessétek azt a többfázisos döbbenetet, amikor tudatosult bennem,
1. hogy ez a fa a juhok fölött bizony eukaliptusz (kitűnő festőnövény, legendás ecoprint alapanyag);
2. tudatosult bennem, hogy ebből az országból még egy tobozt, egy kagylóhéjat sem szabad kivinni;
3. tudatosult bennem, hogy nincs a poggyászomban egyetlen fehér vagy világos ruhadarab sem, amin legalább a szállodában elpancsolhatnék vele...
Teringettét, de mondhatnék cifrábbat is.

20190902_132435

A pajtában tovább ismerkedtünk a helyi juhfajtákkal és gyapjúfélékkel.

20190902_134212

Álompuha finomságok mindenütt!

20190902_133511

Természetes barna színű:

20190902_133604

Tehéntarka:

20190902_133628

Hófehér, fényes szálú:

20190902_133524

Egy kupac I. osztályú, 20 mikronos merinó gyapjú. Amúgy "koszosan", ahogy az állatról lejött.

20190902_133755

Észrevettétek, hogy milyen tiszták a frissen nyírt gyapjak itt? Alacsony a lanolintartalmuk, nem nagyon van rajtuk szemmel látható szennyeződés, és nulla a növényi törmelék. Kedvem lenne zsírján fonni őket, így ahogy vannak.

Lássuk, hogyan nyírják őket: tiszta, fedett helyen. Ha eddig nem ment bele kosz, ne most... Egy állat nyírása elektromos ollóval kettő percig tart.

20190902_134707

A lenyírt bundát egyetlen mozdulattal egy rácsos asztalra hajítják, nyírt felével lefelé.

20190902_134830

A következő fázis a szélezés, amikor a nem annyira szép has-lábi részeket leszedik róla. Nálunk ezek a menthetetlen részek, ott kicsit másképp néz ki...
Ilyen vidám fickók között könnyedén röppen a juhhéj... (nincs mentségem a szóviccekre).

20190902_134940

A szélezés után külsejével befelé összetekerik a bundát.

20190902_134853

Ilyen a nyírott oldala. Meseszép! A mérőszalag az asztal sarkán inch-es, nem cm-ben mér, vagyis a szálhossz kb. 10-12 cm.

20190902_135951

Ezt muszáj volt külön megörökítenem és megmutatnom: ez itt a hulladék. A szélezésből leeső, illetve rövidebb szálú, értéktelen részek összessége. Elfogadnátok...? Én IGEN. :)

20190902_140333

Ezeket mindenképp érdemes tudni az új-zélandi gyapjúról, viszonyításképpen. Sajnos, nem sikerült megtudnom, hogyan lehet megszabadulni a növényi törmelékektől, ebben az egyben semmiféle tapasztalatuk nincs. :) Azt viszont egy életre megtanultam, mit jelent pontosan, hogy az új-zélandi gyapjú a finom gyapjak Rolls Royce-a. Aki kedvet kapott, tekintse meg az Ashford gyapjúkínálatát a honlapon.