2019. szeptember 26., csütörtök

Őszi dekoráció gyapjúból

Marci szeretett volna valamilyen dekorációt készíteni az osztályterembe, így jött az ötlet, hogy készítsünk őszi faleveles girlandot gyapjúból.

Első lépésként a kártolón összekevertünk őszi színű gyapjakat. Több adag készült.

20190922_200424


20190922_200616


20190922_200620

Az első két adagból testesebb, texturált fonalat fontam, erre lehet majd felfűzögetni a leveleket.

20190922_200744

A gyapjú másik feléből nemezlapot készítettünk.

20190925_155318


20190925_165846

Ebből szabjuk ki a leveleket. A meggylevél csak a színe kedvéért ugrott oda, a formája nem az igazi...

20190926_114319

Mivel továbbra sem tudok rajzolni, kerestem egy szép alakú (komló) levelet, és róla készítettem karton sablont.

20190926_145144

Varrógéppel főerezetet varrtam rájuk, levélnyélnek pedig egy kis fonalhurkot kaptak, hogy fel lehessen őket aggatni.

20190926_184753

A többi már gyerekjáték... :)

2019. szeptember 17., kedd

Hogyan készülnek az Ashford eszközök?

Az Ashford rokkák és szövőszékek története 1934-ben kezdődött, amikor Walter Ashford (Richard A. édesapja) megalapította első műhelyét, ahol eleinte kis székeket készített, amiknek az ülőfelületét gyékénnyel fonta be. Később mást is készített: kisbútorokat, hintalovakat, képkerettől a csirkeólig mindenfélét. Miután a műhely túlnőtt a helyi igények kiszolgálásán, Walter Ashford gondolt egy merészet és elkezdte postai úton is kiszolgálni megrendelőit "Szereld össze magad és spórolj" jelszóval.

20190905_174512

Az első Ashford rokka 1940-ben készült, a hagyományos rokka prototípusa két szíjas, egy pedálos rokka volt, amit kötőfonalak készítésére kínáltak. Később, igazodva a vásárlói igényekhez, egyszerűbbé tették az orsó cseréjét és elkészült az első skót feszítős változat, ami azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Napjainkban világszerte több mint 700.000 Ashford rokkát használnak.

20190905_174456

A legelső rokkák egyike még ma is ott áll az Ashford központjának bejáratánál - tökéletesen működőképes állapotban!

20190906_102710

Mára a harmadik generáció: David és James irányítja a családi vállalkozást. Időközben a gyár folyamatosan korszerűsítve lett, így napjainkban egy környezetbarát, fenntartható működésű üzem, ami tökéletesen alkalmazkodott korunk kihívásaihoz.

20190902_153115

Az eszközök készítéséhez használt ezüstbükk fa fenntartható erdőgazdaságból származik. A deszkákat az Ashford telephelyén legalább hat hónapig szárítják feldolgozás előtt.

20190906_091402

A faanyag semmilyen vegyi kezelést nem kap, így a keletkező hulladék aprítás után a helyi farmokra kerül ahol komposztálják, vagy mulcsanyagnak használják. Ezáltal a gyártási folyamat hulladékmentesen valósul meg.

20190906_091815

A fafeldolgozás teljes folyamata számítógép-vezérelt, a darabolástól kezdve az esztergákon, marógépeken keresztül egészen a csiszolásig.

20190906_092055


20190906_093745

A lakkozás is korszerű módon történik: a fa alkatrészeket elektrosztatikusan feltöltik, amik magukhoz vonzzák a vizes bázisú lakkpermetet, így nincs anyagveszteség.

20190906_094154

Az összeszerelés (pl. a kártolóké) és a csomagolás kézzel, nagy műgonddal történik. A csomagolóanyag túlnyomó része újrahasznosított papír, illetve egy kevés újrahasznosítható műanyag (pl. a csavarokat tartalmazó simítózáras tasakok). A tulajdonosok folyamatosan keresik a legkörnyezetkímélőbb - egyúttal gazdaságos - megoldásokat.

20190906_095018

Az utóbbi években jelentősen megnőtt az igény az Ashford termékei iránt. A gyártás jelenleg teljes kapacitáson történik, és az igények kieglégítése további gépek beállítását teszi szükségessé.

20190906_101154

Ebben a műhelyben születnek az új termékek prototípusai, itt dolgozik Richard a termékek fejlesztésén mind a mai napig.

20190906_101852

Jelenleg is izgalmas fejlesztések vannak készülőben, kettőt ezek közül láthattunk is próbaüzemben. Hamarosan többet is elárulhatok róluk, addig csak annyit: hiánypótló újdonságokról van szó, amit sokan hasznosnak fogunk találni...

2019. szeptember 11., szerda

Amit az új-zélandi gyapjúról tudni érdemes

Tanulmányúton jártam az Ashford meghívására Új-Zélandon, a pihe-puha gyapjak hazájában. Az egy hetes program alatt sok érdekes és hasznos tapasztalatra tettem szert, többek között eljuthattam egy új-zélandi farmra, egyikére azoknak, ahonnan az Ashford gyapjútermékeinek alapanyaga származik.

Először egy okítást kaptunk az ottani gyapjúfélék sajátosságairól. Álomsuli álomtantárgyakkal...

20190902_110302

Illetve egy kis vizuális ingerlést a festett színpalettával. Pedig a natúr színpaletta se semmi...

20190902_111726

Az esszenciális tanulság: egyszer és mindenkorra felejtsük el, hogy a gyapjú szúr. Nem maga a gyapjú, mint alapanyag az, ami szúrós. Léteznek durvább, erősebb szálú gyapjak (25-26 mikron szálvastagság felett), amik nem valók bőrrel érintkező ruhadarabnak. És léteznek olyan tisztított gyapjak, amikben előfordulnak növényi törmelékek. Ezek szúrhatnak. De amivel itt találkozhattunk, azt ahhoz tudnám hasonlítani, mintha a különböző angyalhajak típusai között fürkésznénk az árnyalatnyi különbségeket.

De lássuk, honnan is származik mindez. A titok nyitja nem a juhfajtákban keresendő, hanem az éghajlatban. (Ott ugyanis még az ég is a gyapjú fele hajlik... bocsi.) Ugyanezeket a fajtákat más körülmények és égöv alatt tartva egészen más lesz a gyapjú. Mivel ott nincs igazi tél, a juhok egész évben szabadtartásban, kint legelészhetnek. A legelők angolpázsitra emlékeztetnek, nincs rajtuk tüskés bozót, aszat, semmi olyasmi, ami még az állaton belegubancolódna a gyapjúba. A kiváló minőséghez hozzájárul még a páratartalom és a szélsőségektől mentes időjárás is.

20190902_140926

Ezen a farmon merinó és romney fajták élnek. A képeken elöl a merinók (nem merinói, ahogy gyakran látni tévesen használva, hiszen ez egy juhfajta, nem egy hely neve), hátul a romney-k.

20190902_130625


20190902_130610

Tekintélyes merinó kosok:

20190902_130904

A romney-k menő körszakállt viselnek.

20190902_131049

Ellenállhatatlanul cukik.

20190902_131633

És döbbenetesen tiszták.

20190902_132733

A tapizás kedvéért rövid időre karámba terelték őket.

20190902_132931

Épp nyírási szezon elején vagyunk. Így néz ki egy nyírásra érett merinó gyapjúbunda:

20190902_130841

A következő kép kakukktojás, csak a kedélyborzolás kedvéért mutatom meg, hogy ti is átélhessétek azt a többfázisos döbbenetet, amikor tudatosult bennem,
1. hogy ez a fa a juhok fölött bizony eukaliptusz (kitűnő festőnövény, legendás ecoprint alapanyag);
2. tudatosult bennem, hogy ebből az országból még egy tobozt, egy kagylóhéjat sem szabad kivinni;
3. tudatosult bennem, hogy nincs a poggyászomban egyetlen fehér vagy világos ruhadarab sem, amin legalább a szállodában elpancsolhatnék vele...
Teringettét, de mondhatnék cifrábbat is.

20190902_132435

A pajtában tovább ismerkedtünk a helyi juhfajtákkal és gyapjúfélékkel.

20190902_134212

Álompuha finomságok mindenütt!

20190902_133511

Természetes barna színű:

20190902_133604

Tehéntarka:

20190902_133628

Hófehér, fényes szálú:

20190902_133524

Egy kupac I. osztályú, 20 mikronos merinó gyapjú. Amúgy "koszosan", ahogy az állatról lejött.

20190902_133755

Észrevettétek, hogy milyen tiszták a frissen nyírt gyapjak itt? Alacsony a lanolintartalmuk, nem nagyon van rajtuk szemmel látható szennyeződés, és nulla a növényi törmelék. Kedvem lenne zsírján fonni őket, így ahogy vannak.

Lássuk, hogyan nyírják őket: tiszta, fedett helyen. Ha eddig nem ment bele kosz, ne most... Egy állat nyírása elektromos ollóval kettő percig tart.

20190902_134707

A lenyírt bundát egyetlen mozdulattal egy rácsos asztalra hajítják, nyírt felével lefelé.

20190902_134830

A következő fázis a szélezés, amikor a nem annyira szép has-lábi részeket leszedik róla. Nálunk ezek a menthetetlen részek, ott kicsit másképp néz ki...
Ilyen vidám fickók között könnyedén röppen a juhhéj... (nincs mentségem a szóviccekre).

20190902_134940

A szélezés után külsejével befelé összetekerik a bundát.

20190902_134853

Ilyen a nyírott oldala. Meseszép! A mérőszalag az asztal sarkán inch-es, nem cm-ben mér, vagyis a szálhossz kb. 10-12 cm.

20190902_135951

Ezt muszáj volt külön megörökítenem és megmutatnom: ez itt a hulladék. A szélezésből leeső, illetve rövidebb szálú, értéktelen részek összessége. Elfogadnátok...? Én IGEN. :)

20190902_140333

Ezeket mindenképp érdemes tudni az új-zélandi gyapjúról, viszonyításképpen. Sajnos, nem sikerült megtudnom, hogyan lehet megszabadulni a növényi törmelékektől, ebben az egyben semmiféle tapasztalatuk nincs. :) Azt viszont egy életre megtanultam, mit jelent pontosan, hogy az új-zélandi gyapjú a finom gyapjak Rolls Royce-a. Aki kedvet kapott, tekintse meg az Ashford gyapjúkínálatát a honlapon.