Mi az a fraktál-fonás?

Kezdjük a legelején: mi is az a fraktál? Dióhéjban egy összetett matematikai alakzat, amelynek léptékváltásonkénti ismétlődéseiben önhasonlóság fedezhető fel. Mi köze ennek a fonáshoz?  Egy egyszerű módszerrel ez a matematikai szabályszerűség határozhatja meg a kézzel font fonalunk színeinek a ritmusát. A technikával a Spin-Off magazin egyik 2015-ös számában találkoztam először, de a Ravelry-n bóklászva is sok szép megvalósítással lehet találkozni.

A kiindulási alap egy tetszés szerint megfestett színes szalaggyapjú, mondjuk ez itt:

Ezt a szalagot hosszában elfelezzük, majd ez egyik felét ismét, és annak az egyik felét is, így tovább, míg a végén kapunk egy sorozatot: azonos színeket hordozó, egyre vékonyabb szalagok sorozatát. Én öt részre szedtem a szalagot:

Ezeket a szalagokat méret szerinti sorrendben, azonos végétől kezdve egymás után felfonjuk.

Majd a színsorrend megtartásának érdekében navahó technikával cérnázzuk (ez az a technika, amikor egyetlen szálból, hurkolásos módszerrel 3ágú cérnát készítünk).

Én trükköztem egy kicsit, mert két "egyforma" adagot készítettem (egyszerre festettem két adag szalaggyapjút "ugyanolyanra" - már amennyire az ugyanolyan tud lenni, ). A terv egy sál készítése volt, aminek a felvetése és a vetüléke is "egyforma" fraktál fonal, azaz mindkét fonal ugyanúgy készül.

Az egyikkel tehát felvetettem a merev nyüstöst,

a másikat pedig beleszőttem.

Az így készült sálon felfedezhető az eredeti színritmus ismétlődése ötször egymás után, egyre vékonyabb csíkok formájában - ez adja a fraktál jellegét.

Jópofa technika, kötésben is jól érvényesül, csak ajánlani tudom. :)

Aranyeső és a többiek

Majdnem kilyukadt az oldalam a kíváncsiságtól, hogyan mutat kötve a kézzel font buklé, így hamar a végére jártam. Nyakmelegítő lett belőle:

Kipróbáltam egy másik technikát is, ami vonzó lehetőségeket rejt magában. Ez a technika a core spinning, neve arra utal, hogy a szöszt egy erős vezérszálra engedjük feltekeredni, míg teljesen be nem fedi. Ez arra jó, hogy puha és laza, ugyanakkor erős és tartós fonal szülessen akár egészen rövid szálú szöszökből is.
Én egy kártolmánnyal próbálkoztam, de az eredmény ambivalens érzékeset kelt bennem, konkrétan a színek és a textúra együttes hatása miatt. Aki sejti, mire gondolok, megjegyzésben tippelhet... ;)

Ezért aztán a színek tekintetében biztonságosabb vizekre eveztem (lecsillapítván háborgó gyomromat):

Azokat, akiknél gyerkőc is van a háztartásban, egy kísérletre biztatok: hagyjunk elöl némi festeni való gyapjút és festéket, és nézzük meg, mi lesz vele. Nálunk ez történt:

Mivel kézi orsó is volt kéznél, a leány meg is fonta, és megkért, kössek neki belőle valamit. Hosszas tanakodás után végül ebből is nyakmelegítő lett:

Ezúton (is) szeretném biztatni a bátortalan kezdőket, hogy használják fel a legelső fonalaikat is, mert örömet okoz!

Tücsök és bogár

...avagy a közelmúlt fonalas kísértései

Egy gyengébb pillanatban sikerült összekártolnom ezt az első látásra is diszharmonikus színparádét,

amiből az alábbi szürrealista lidércnyomás keletkezett:

Próbálkoztam nyers kid moher szösszel és selyemmel, amiket merőben eltérő tulajdonságaik miatt nem mertem összekártolni,

így a fonal két ága lett különböző:

Előszedtem egy korábbi, fájdalmasan sápatag félbemaradt "remeket", és felülfestés útján megpróbáltam némi életet lehelni bele:

A sötétebb festékeimet tettem próbára egy kevéske kétes eredetű puhaságon,

a festék jól vizsgázott, de a fonal összetételét soha nem tudjuk meg.

Régi fonományok Marcinak való mellényre ihlettek,

kérdés, vajon lesz-e olyan hideg, mielőtt kinövi, hogy hasznát vegye:

Végül két napra a kártoló mellett ütöttem tanyát, és az összes elmaradt rózsaszín korszakomat egyszerre pótoltam be:

Kalandok hazai gyapjakkal

A közelmúltban kétféle nyers gyapjú került hozzám, amiket kerti körülmények között volt szerencsém megtisztogatni Taliándörögdön, még a Gyapjúfesztiválra készülve. A harmadik gyapjú egy hazai feldolgozótól származik.

CIKTA

Erősen szennyezett volt, de hazai viszonylatban nem ez számít ritkaságnak, hanem az ellenkezője.

Az ürülékkel szennyezett részeket és a növényi maradványok nagyobb részét mosás előtt eltávolítottam. A gyapjút kissé kirázogattam, így sok homoktól szabadult meg. Először forró ultrás vízbe áztattam és ahogy kihűlt, kicseréltem alatta a vizet. Az első adag víz alján vastag iszapréteget találtam. Másodszorra már nem forró, csak meleg vizet használtam, Ultra por helyett szappant tettem bele. Eleinte egyáltalán nem mozgattam a gyapjút a vízben, de később, langyosan már szálirányban átsimogattam tincsenként. Addig cserélgettem az áztatóvizet, amíg nagyjából tiszta maradt, ez két napot vett igénybe. Ezen a képen már a sokadik áztatóvíz látható, de még mindig nem az utolsó.

Mosás után mosózsákban pörgettem ki a vizet a gyapjúból (de ha akad egy régi salátacentrifuga kéznél, az ennél hatékonyabb, mégis kíméletes megoldás lehet). Látható, hogy még ekkor is voltak benne növényi részek.

Egy alacsony, déli féltetőre tettem száradni, ahol nyugtáig érte a nap, a szél simogatta és a tetőcserepek felszívták alóla a lecsöpögő vizet.

Összehasonlításképpen együtt látható a mosás előtti és utáni állapot:

Száradás után - farkasoló híján kézzel - pihékre szedtem az összetapadt tincseket, ettől rengeteg apró növényi maradvány potyogott ki belőle. Utána kártolás következett.

A kártolmányról pedig közvetlenül a fonás. A szálak között még találtam egy-egy száracskát, ezeket kicsipegettem, mert ha egyszer belefonódik a fonalba, akkor már benne is marad.

A cikta fonal erős, kissé fényes és merev, jó tartású. Fonni sodrat alatt húzva könnyebb (long draw technika - woolen fonal). Bőrrel érintkező ruhadarabhoz túl sprőd, de felsőruházatnak szép és jó.

TALIÁNDÖRÖGDI MERINÓ

A másik nyers alapanyagom hazai viszonylatban különlegességnek számít. Igen finom szálú, megközelíti az ausztrál minőséget, és jóformán tisztán kerül le az állatról, növényi részek elvétve találhatók benne. Ugyanilyen gyapjút vihetett haza a Gyapjúfesztiválról, aki kedvet kapott egy kis otthoni szöszmötöléshez.

Csupán az összegyűlt lanolint és az abba tapadt port kellett kimosni belőle. A tisztítása ugyanúgy zajlott, mint a ciktáé, annyi különbséggel, hogy kevesebb adag áztatóvíz is elég volt.

Ha a mosás nem kuszálja nagyon össze a tincseket, a finom szálú gyapjút elég kézi kártolón szálirányban áthúzni egyszer, különben apró csomócskák jelennek meg benne (túlkártolás).

A merinó fonalat azt hiszem, nem kell külön bemutatni, jól ismerjük kedvező tulajdonságait. Ez a tincs frissen font, avatás után még pufisodni fog.

GÖMÖRSZŐLŐSI MERINÓ

Ez a gyapjú a Gubanc Gyapjú Manufaktúra műhelyéből származik, ahonnan mosva-kártolva érkezik. Ez egy közepesen erős szálú gyapjú, egy adag rusztikus háromágút fontam belőle.

Kíváncsi voltam, milyen szőnyeg lenne belőle.

Ez a szövetpróba elárulta: erős, de puha, amin szívesen lépked mezítláb az ember. Tervben van, hogy szőjek belőle egy nagyot is, de nem feltétlenül hupikék felvetésre.

Virágos rét

Annyira inspirálóak Csilla művészi fonalai, hogy nem bírtam tovább türtőztetni magam, ki kellett próbálnom nekem is. Így történt:

Ravelry.