Ismerkedem a számtalan gyapjúfajtával, ami hirtelen elözönlött, és már odáig fajult a dolog, hogy verselni kezdtem:
Gyapjak tengerében elveszejtem magam,
ki gondolná, mennyi féle, van itt ilyen-olyan:
vékony, hosszú szálú, fényes, sprőd és puha,
van, mit könnyű fonni, de van, amit fura.
Vékonyra kinyújtom, húzom, csipegetem...
Ennyi gyapjú, s mind más. Hát, ez hihetetlen!
(A lírai lelkületű olvasóimtól itt kérek elnézést.)
6 megjegyzés:
Nagyon szépek a fonalaid, GRATULÁLOK! :)
Annyira, de annyira vonzódom én is a fonáshoz, csak sajnos nem tudok arról, hogy itt (Kiskunhalas) a mi környékünkön lenne-e valaki, akitől tanulhatnék?
Így aztán... igyekszem követni a blogjaitokat és... ellesni valamit a technikákból. :)
Köszönöm! :)
Hála az Internetnek, nem vagyunk elszigetelve egymástól, enélkül én is csak magamban próbálkoznék. A legközelebbi fonó-körben várjuk szeretettel! (Még nincs kitűzve az időpontja, de ott a helye!)
Annyira jól néznek ki, csak úgy csurog a nyálam...
Szia! Tetszenek a fonalak is... de legjobban a vers! Főleg az, hogy "elveszejtem magam" :)
További sok szép fonást!
:) Köszönöm, derék asszony!
Gyönyörűek! A vers is tök jó!
Megjegyzés küldése