Rózsalevelek

Részletek a Ravelry-n.

Játék a textúrával

Újabb kísérlet: a merinó fonal egyik ága kártolt battról font, vastag, laza és egyenetlen, a másik topról (szalaggyapjúról) font, vékonyabb és több sodratot tartalmaz. Amikor a vastag ág véget ért, navahóval készült a fonal többi része.

Tudvalevő a laza szerkezetű fonalakról, hogy könnyen bolyhosodnak és filcesednek, emiatt a belőlük készült tárgyak legfeljebb a szekrény mélyén tartják meg eredeti állagukat. De ez ne vegye el senki kísérletező kedvét! Egyrészt azért, mert ha hosszú szálú, kissé erősebb gyapjúból készül laza fonal, az kevésbé hajlamos a bolyhosodásra. Másrészt, ha a fonal két ágaként különböző minőségű alapanyagot használunk, éppen az eltérő tulajdonságaik hozzák létre a textúrát, ami a használat során éri majd el végleges karakterét.

Hogyan álljak ellen a kísértésnek, hogy végigpróbáljam mindenféle fellelhető alapanyaggal...?

Vörösbegy

...a fenyvesben - ezt a képzetet társítom ehhez a színvilághoz, amihez az inspirációt egy madarász könyv borítóképe adta.

Ravelry.

Energizált kikerics

Az elnevezés egyrészt a színvilágra utal,

másrészt arra a szerkezeti sajátosságra, amivel csak a frissen font, pöndörkés fonalak rendelkeznek.

Korábban is volt már róla szó, de nem tudok betelni vele. A kézzel font fonalak között szerintem az egyik legszórakoztatóbb műfaj az energizált fonalak világa, mivel szinte életre keltik a formát.

A kötés a blokkolástól engedelmesen kiterül, mégsem hagyja el a huncutság:

(Bővebben a témáról a könyvemben...)

Egy régebbi ígéretem teljesült az alábbi körmellénnyel. Bogi kérésére, részint az általa festett gyapjúból készült, illetve némi maradékból.

Buciságok

Úgy beleszerettem a Sweet dreams mintájába, hogy újra meg kellett kötnöm.
Megtörtént, ami ebben a blogban még nem fordult elő: ezúttal gyári fonalat választottam hozzá. Gyanítottam, hogy egy vékony, egyenletes fonal jobban engedi érvényesülni a mintát, mint rusztikusabb, kézzel font társai. Az alapanyag egy Bucilla által festett szépséges selyemfonal volt, amiért ezúton is hálás köszönet!

Részletek a Ravelry-n.

Szintén Bucilla inspirációjára - köszönhetően a közelmúltban készített artisztikus fonalainak - kedvem támadt egy kis játszadozáshoz. Mi mást választhattam volna hozzá, mint egy kis Buci-festette gyapjat?

Kipróbáltam a coil technikát, de csak vizuálisan nyerte el a tetszésem.

Puha külleme rugalmatlan belsőt takar, és a készítése is inkább hajaz önkínzásra, mintsem szórakozásra, így pár méter után úgy döntöttem, nem ölöm bele az egyébként szépséges színű gyapjú további részét. Helyette inkább összecérnáztam a kendőből kimaradt selyemmel, így ez a fonal duplán is Buciságnak tekinthető:

Édes álmok

Romantikus ábrándozás selyemről, csipkéről és mindenféle kacér léhaságról.

Részletek a Ravelry-n.

Tücsök és bogár

...avagy a közelmúlt fonalas kísértései

Egy gyengébb pillanatban sikerült összekártolnom ezt az első látásra is diszharmonikus színparádét,

amiből az alábbi szürrealista lidércnyomás keletkezett:

Próbálkoztam nyers kid moher szösszel és selyemmel, amiket merőben eltérő tulajdonságaik miatt nem mertem összekártolni,

így a fonal két ága lett különböző:

Előszedtem egy korábbi, fájdalmasan sápatag félbemaradt "remeket", és felülfestés útján megpróbáltam némi életet lehelni bele:

A sötétebb festékeimet tettem próbára egy kevéske kétes eredetű puhaságon,

a festék jól vizsgázott, de a fonal összetételét soha nem tudjuk meg.

Régi fonományok Marcinak való mellényre ihlettek,

kérdés, vajon lesz-e olyan hideg, mielőtt kinövi, hogy hasznát vegye:

Végül két napra a kártoló mellett ütöttem tanyát, és az összes elmaradt rózsaszín korszakomat egyszerre pótoltam be: