Terpeszkedős gotland, hering bambusz...

Létezik egy izgalmas szövési irányzat, amiben különböző zsugorodású fonalakat társítanak. Az angol "collapse weaving"-nek hívja, ez az elnevezés arra utal, hogy a szövéskor sima felület, ha víz éri, összeomlik: az eltérő tulajdonságú szálak felveszik a számukra legkényelmesebb pozíciót és egy texturált felületet hoznak létre.
Gotland gyapjúval és bambusz-selyem keverékkel kísérleteztem.

Arra számítottam, hogy az erős szálú gotland nyilván hajlamos a filcesedésre és majd jól összeugrik, a selyem pedig nem zsugorodik, sőt a bambusz még nyúlásra is hajlamos, ezért úgy gondoltam, hogy a tömör szürke alapból rózsaszín bubik fognak kifordulni. Jól megleptek. A textúra létrejött, de éppen fordítva.

Most már látom, hogy a gotland túl erős szálú ahhoz, hogy erősen zsugorodjon, inkább kirúgja magát. De hogy a bambusz-selymet mi késztette rá, hogy szorosan betömörödjön, az egy talány. Talán a gotland terpeszkedése nyomhatta össze?

Ravelry.