Ez a buflák fonalacska szintén polwarth, egy korábbi festésből, ami annyira nem tetszett, hogy fonás előtt le se fotóztam. Talán túlságosan élénk a fantáziám, de így megfonva egy nádasra emlékeztet a lemenő nap fényénél. Ha nagyon figyelek, még egy kis békakuruttyolást is hallani vélek:
Ez itt egy sapi Balunak. Felvéve jobban mutat, mint így kiterülve, de önérzetes gazdája nem kívánt fotózkodni benne. Navahó 3 ágú, Rikker-merinó:
Ez pedig egy sapikezdemény Marcinak. Két hasonló, mégis különböző fonal(-maradék) váltakozik benne, mindkettő kétágú merinó:
9 megjegyzés:
ööö...nem tudok szóhoz jutni...le vagyok nyűgözve. A második a kedvencem...vagy az első...a második...Nem...az első. A békakuruttyolós...úgy döntöttem, aztán meg az összes többi:-)
:))) De aranyos vagy, Kati!
Nagyon szuper mind, de nekem is a békakuruttyos a kedvencem :o)
Nekem meg az a hüss. :)
De az összes többi is csudiszép!
Köszi! :))
Annyira csodaszépek a fonalaid!! Nagyon szeretem nézegetni, ahogy a színekkel játszol.
Köszönöm, nagyon örülök neki! :)
Tessék, amit fotózásra sem tartasz érdemesnek, az lesz a legnépszerűbb... Nem vagyok egy zöld kedvelő, de ez nagyon.... :) meg a Marci sapi.... úúúú, meg a most festett hűvöskés. Á, mind!
:)) Köszi!
Megjegyzés küldése