Azt nem mondom, hogy minden előtanulmány hiábavaló volt, mert nagyon jó lesz az még - de nem moherhez. Ennek ugyanis nem sok köze van a gyapjúhoz, de még az alpakára sem hasonlít. Annál inkább a hajhoz!
Megfonódni is másképp akar, mint azok: egész kevés sodratot kíván, különben nagyon könnyen kötélszerűvé válik, és ugyanezért csődöt mondott a "csipegetős" (short draw) technika is. Ugyanakkor sima, fényes szálainak eszük ágában sincs egymásba kapaszkodni, így hosszúra nyújtva sem fonatja magát. Végül találtam egy köztes megoldást, az eredmény inkább woolen típusú fonal. Egy kevés sodratot beleengedtem a kézben tartott szöszbe, de nem nyújtottam ki hátrafelé, hanem ebből a tölcsérből húztam előre a fonatot. Érdekes, hogy a fonal vastagsága nem a csippentésből adódik, hanem abból, mennyi sodratot engedek belefutni a szöszcsomóba:
Ezt ki kell próbálnom gyapjún is, az összehasonlítás kedvéért. Persze, csak ez után:
6 megjegyzés:
Azt hiszem, ezt már kezdem durva provokációnak venni! :-)
Gyönyörűűűű!
:))
Képzelheted: se éjjelem, se nappalom nincs tőle... ;)
Csodásan néz ki mind szösz, mind fonalként, teljesen oda vagyok a színeitől:)
Óriásit fejlődsz fonásról-fonásra!
Lehet ezt még fokozni? .)
Ennél tudsz még gyönyörűbbet?
Káprázatos!
Köszi Nektek!
Évi: bőven van még hova fejlődni, a lehetőségeknek nincs határa. ;)
jaj, csorog a nyálam, pedig mostanság nem erre vezet az út, de akkor is!
Megjegyzés küldése